Kuo Mo-zso
Kuo Mo-zso ( ) (pinjin hangsúlyjelekkel: Guō Mòruò; kínai írásjegyekkel: 郭沫若; Lösan ( ), Szecsuan ( ) 1892. november 16. – Peking ( ), 1978. június 12.) kínai író, költő, történész, régész, a Központi Népi Kormány tagja, a Politika Tanácskozó testület alelnöke, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Élete, munkásságaKuo Mo-zso ( ) 1892-ben született egy Szecsuan ( ) tartománybeli kis faluban. Földbirtokos család sarjaként otthon kezdett el tanulni. Középiskolai tanulmányai során találkozik az európai irodalommal és azon haladó nyugati eszmékkel, amelyek később pályáját is meghatározzák. 1914-ben, mint sok kortársa, ő is Japánba utazik és orvosnak tanul. Az egyetemet elvégzi ugyan, de belátja, hogy nem erre a pályára született. Az orvosi hivatásának gyakorlásában egy gyerekkori betegségének a szövődménye a nagyothallás is akadályozta volna. 1921-ben hazatér, majd néhány fiatal íróval közöseb megalapítja az „Alkotás” nevű írói társaságot és folyóiratot. Ekkoriban jelennek meg első versei, versekötetei és első drámája is. 1926-ban a politika felé fordul. 1926–1927-ben részt vesz az északi hadjáratban a népi forradalmi hadsereg politikai osztályának egyik vezetőjeként. A forradalom 1927-es bukását követően Kuo Mo-zso ( ) kénytelen elmenekülni az országból, így ismét Japánba távozik. A tíz esztendeig tartó önkéntes száműzetés alatt történelmi tanulmányokat folytat. Máig megkerülhetetlen alapjait fektette le a kínai írás legkorábbi emlékeinek, az úgynevezett jóslócsontokon és szertartási bronzedényeken fennmaradt írások rendszerezésével és analizálásával. 1937-ben, a japán–kínai háború kitörésekor visszatér hazájába, s azonnal bekapcsolódik a japánellenes honvédő mozgalomba. Mindeközben folytatja irodalmi tevékenységét is, további verseskötetei, drámái jelennek meg. 1947-ben Kuo Mo-zso ( ) helyzete újra tarthatatlanná válik. A Kuomintang ( ) megtorlás elől Hongkongba menekül, s ott folytatja tovább a Japánban megkezdett történelmi tanulmányait. Csak a felszabadulást követően tér haza, s a Központi Népi Kormány tagja, a Politikai Tanácskozó Testület alelnöke, s a Kínai Tudományos Akadémia elnöke lesz. Ez utóbbi tisztségében egészen az 1978-ban bekövetkezett haláláig tevékenykedik. 1950-ben a Kínai Béketanács elnökévé választják. A Béke Világtanács második kongresszusán tagjává választják. Érdemei elismeréseként 1951-ben a Sztálin-békedíjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1953-ban tiszteleti tagjává választotta. Főbb műveiMagyarul olvasható művei
HivatkozásokMegjegyzésekForrásokIrodalom
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Kuo Mo-zso témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia