Kunoss Endre
Kunoss Endre (Egyházashetye (Vas vármegye), 1811. április 9. – Káloz, 1844. június 22.) ügyvéd, költő. ÉletútjaKunoss János és Illés Erzsébet szegény, földmívelő szülők fia. Már ifjú korában kiváló tehetséget tanúsított a költészet terén; bölcseleti s jogi tanulmányait kitűnő sikerrel végezte s joggyakorlatra Hrabovszky Sámuel Vas vármegyei tiszti alügyészhez ment. Letette az ügyvédi vizsgát, mire hosszabb utazást tett Németországban; ez alkalommal ismerkedett meg Vajda Péterrel, kinek a természetért rajongó lelke reá nagy hatással volt. Pesten telepedett meg, hol Ney Ferenccel, Táncsics Mihállyal és Kovacsóczy Mihállyal a legbensőbb barátságban élt. Írói pályáját 1836-ban a Jelenkornál kezdte meg, 1837 októberig e lapnak segédszerkesztője és szorgalmas munkatársa volt; majd a Világ tárcaírója lett. Beteges volt és rossz anyagi viszonyok közt élt. Nevelősködött Zichy Ödön gróf Edmund és Ágoston fiai mellett Szentmihályon (Veszprém vármegyében), majd a Battyány gróf családjánál. Ezalatt sok verset írt a lapokba, melyek az Athenaeum korának jelesebb ifjúkori lírikusai közé emelték; legismeretesebbek: Képeddel alszom el ... és Kitárom reszkető karom ... kezdetűek; dalainak forrása Horváth Nina iránt érzett szerelme volt, akivel Szentmihályon tartózkodása alatt ismerkedett meg és különösen Pozsonyban időzése alatt, ahol 1843. május 14-től mint a távollevő Batthyány Zsigmond és Zichy György grófok képviselője volt jelen, sűrűn levelezett. 1842-ben Zichy Domokos gróf veszprémi püspök rácalmási birtokának 14-ed részét ajándékozta neki. Vas és Fejér vármegyék táblabírája s 1836-ban királyi táblai hites jegyző volt. Emellett még mindig tanított a Battyány háznál. Pozsonyban tartózkodása alatt a Hirnök segédszerkesztőjeként és országgyűlési tudósítójaként szerepelt. A megfeszített munka végképp aláásta egészségét. 1844. május 22-én roncsolt egészsége helyreállítása végett Zichy Ödön gróf meghívására Fejér vármegyébe, Káloz helységbe utazott, ahol június 22-én sorvadásban meghalt. Barátja, Ney Ferenc emlékezett meg róla az Életképekben (1844. II. 328. I. Emléksorok Kunoss sirjára). Közadakozásból kálozi sírján 1846-ban piramis alakú emléket állítottak fel, melyet Zichy Jenő gróf 1877-ben vasráccsal keríttetett körül. Költeményei, beszélyei és cikkei a Koszorúban (1831-35. költ. és Kora házasság, késő bánat cz. elbeszélése, Bústavi és Bústavi Zoltán álnévvel); a Tudom. Gyűjteményben (1831. VII. A villanyról, IX. A vidék vagy tájszavakról, XI. A nyelvünkben idegen szavakról, XII. Nemzeti játékszin honi fölemelkedésünk segéde, 1832. I. Az ember társaságra született, V. Valami a természeti jogból, 1835. VII. A melegről, IX. A levegői tüneményekről, XII. A fénylő és tüzes levegői tüneményekről, 1836. v. Töredékrész a természeti jogból); a Bajza Aurorájában (XV., XV. évf. 1835-36. költ.); a Rajzolatokban (1835-37. költ. és A halászleány c. novella, Literaturai világ, 62-83. sz. A tatai hajdukisértet cz. rajz, 1838. Emlékbeszéd Karacs Teréz hamvai felett); a Természetben (1838. Többszöri aratás egy vetés után, Gyümölcsnemesítés); a Honművészetben (1836. 1839. költ. és könyvism.); az Emlényben (1837., 1839., 1842-43. költ.); a Hajnalban (1887-38. költ.); a Részvét Gyöngyeiben (1838. költ. és Ujévi gondolatok 1839-re); a Budapesti Árvizkönyvben (I. 1839. költ.); a Hirnökben (1840. 63. sz. Literatura és nyilvánosság, 1843. 77. sz. Irodalom és nemzetiség); a Közleményekben (1841. költ. és A koszorú cz. elb.); a Literaturai Lapokban (1841. kritikák); a P. Hirlapban (1841. 10. sz. Csőd és nyilvánosság, 28. sz. Kliegl és betűgépei, 43. sz. Még egyszer Kliegl és gépei sat.); az Életképekben (1843. Karácsony éj, 1844. I. 410. 1. Utolsó költeménye: Egy koporsó felett); az Aradi Vészlapokban (1844. költ.) Munkái
Szerkesztette és kiadta a Természet c. szaklapot a Lombok c. melléklappal 1838. ápr. 3-tól szept. 28-ig, hetenként 2-er, összesen 52 szám, táj- és növényrajzokkal, nyom. Budán; a Részvét Gyöngyei c. albumot az árviz által károsult Petmegyei adozó nép javára saját költségén kiadta Budán 1838-ban. Kéziratban a budapesti nemzeti színház könyvtárában: Istenitélet, eredeti szomorújáték 4 felv. (először adatott a pesti nemzeti szinházban 1839. ápr. 8. Ism. Honművész 30., 31. sz., Rajzolatok 29. sz.) Levelei Horvát Istvánhoz, Pest 1835. aug. 9. (a m. n. múzeumban); Matics Imréhez, Szent-Mihály 1840. őszhó 15. (Figyelő I. 1876. 249. 1.) Kiadta a Szerb népdalok és népregék, ford. Székács József. Pest, 1836.; az Országgyűlési Lant. Irták Á. P. V. Pozsony, 1839. cz. munkákat és Glatz imakönyvét magyarítva. Kunoss halála után Gasparich Kilitnél voltak kéziratai s hozzá írt 287 levele. Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia