Kukely Júlia

Kukely Júlia
Domahidy Lászlóval a Vidróczki című operában
Született	1953. szeptember 11. Sámsonháza
Elhunyt	2017. október 31. (64 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Dénes István (h. 1978)
Gyermekei	egy gyermek: Diána (1984)
Foglalkozása	operaénekes
Iskolái	Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola (1968–1972) Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1972–1978)
Kitüntetései	Liszt Ferenc-díj (1983) Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1992)[2] Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007)
Sírhelye	Sámsonháza (2017. november 18.)[3]
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1978–2017
Hang	szoprán
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kukely Júlia témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kukely Júlia (Sámsonháza, 1953. szeptember 11. – 2017. október 31.) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), a Magyar Állami Operaház örökös tagja.[4] Férje Dénes István karmester.

Élete

Énektanulmányait 1968-ban kezdte a Bartók Béla Konzervatóriumban Sziklay Erikánál, és 1972-től nála is folytatta a Zeneakadémián. Növendékként nyert II. és különdíjat a Karlovy Vary-i Dvořák Énekversenyen 1975-ben, és III. díjat a Magyar Rádió Dalversenyén 1977-ben. A következő évben szerezte meg diplomáját, és rögtön szerződtette a Magyar Állami Operaház. 1981-ben az ötszáz jelentkező közül túljutott az előválogatáson a philadelphiai Luciano Pavarotti Nemzetközi Énekversenyen Gulyás Dénessel és Polgár Lászlóval együtt, akik díjat is nyertek.[5] Donna Annát énekelte Jurij Ljubimov 1982-es nevezetes Don Giovanni-rendezésében.

A budapesti Opera mellett – Athéntól Zürichig – számos európai nagyváros dalszínházaiban is fellépett. Haláláig tagja maradt a pesti társulatnak. Az Erkel Színházban ravatolozták fel, majd szülőfaluja evangélikus temetőjében helyezték végső nyugalomra 2017. november 18-án.[6]

Szerepei széles skálán mozogtak, olyan végpontokkal, mint a Hoffmann meséi Olympiája és a Salome címszerepe. Részt vett Szokolay Sándor Ecce homójának ősbemutatójában. Főszereplésével négy opera tv-változatát készítette el a Magyar Televízió.

„[…] alkatilag igazi operett-dáma, de a hangja operai. Erre a szerepkörre ideális, az a fajta, akire bólint a közönség, ha bejön, megértem én azt az Alfrédot vagy Eisensteint vagy Barinkayt, hogy elveszítik a fejüket miatta. Csak közben azért az életműben vannak más kiemelkedő pontok, az Idomeneo Elektrája, ami nem nőiesség kérdése, hanem hangé meg démoni koloratúráké. A Hoffmann hármas női főszerepe, kiegészítve a próza-Stellával, spiccelve énekelte Olympiát, és még úgy is kommentálta, hogy így talán nem vették észre, hogy a sok csilingelés nem az ő hangjának való. És Salome. És a további Mozartok.”

– Fáy Miklós[7]

Szerepei

• Alban Berg: Wozzeck – Marie
• Benjamin Britten: Peter Grimes – Ellen Orford
• Francesco Cavalli: Ormindo – Sicle, Szusz hercegnője
• Pjotr Iljics Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin – Larina
• Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – Gianetta
• Erkel Ferenc: Bánk bán – Melinda
• Erkel Ferenc: Dózsa György – Rózsa
• Farkas Ferenc: Vidróczki – Teca
• George Gershwin: Porgy és Bess – Bess
• Leoš Janáček: A ravasz rókácska kalandjai – Rókácska
• Kodály Zoltán: Székely fonó – Fiatal lány
• Lehár Ferenc: A mosoly országa – Lisa
• Wolfgang Amadeus Mozart: Idomeneo, Kréta királya – Elektra
• Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni – Donna Anna
• Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Első hölgy
• Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia; Giulietta; Antonia; Stella; A múzsa
• Giacomo Puccini: Tosca – címszerep
• Giacomo Puccini: Pillangókiasasszony – címszerep
• Giacomo Puccini: Angelica nővér – címszerep
• Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Nella
• Johann Sebastian Bach: Parasztkantáta – az Asszony[8]
• Ifj. Johann Strauss.: A denevér – Rosalinda
• Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi
• Richard Strauss: Salome – címszerep
• Richard Strauss: Elektra – Felvigyázó
• Richard Strauss: A rózsalovag – A tábornagyné
• Szokolay Sándor: Ecce homo – Katerina
• Giuseppe Verdi: Rigoletto – Ceprano grófné
• Giuseppe Verdi: La Traviata – Violetta Valéry
• Giuseppe Verdi: Falstaff – Mrs. Alice Ford
• Richard Wagner: A Nibelung gyűrűje – Woglinde
• Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Eva Pogner

Tv-filmjei

• Mavra (1979)
• Álom a színházról (1984)
• Mirandolina (1985)
• A denevér (1988)

Díjai, elismerései

• Liszt Ferenc-díj (1983)
• Melis György-emlékplakett (1994)
• Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007)

Jegyzetek

1. Elhunyt Kukely Júlia operaénekes
2. https://www.opera.hu/hu/tarsulat/szemely/kukely-julia/33086/, 2021. december 12.
3. Kukely Júlia búcsúztatása
4. Papageno: Művészeit díjazta az Opera (magyar nyelven). Papageno, 2018. november 3. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
5. UPI: 19 Win in Contest Held by Pavarotti = The New York Times 1981. május 25. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
6. Kukely Júlia búcsúztatása = Opera-Világ 2017. november 10. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
7. Fáy Miklós nekrológjából
8. „Kukely Júlia emlékére” (hu-HU nyelven). 

Források

• Ki kicsoda a magyar zenei életben?. Szerk. Székely András. 2., bőv. kiad. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
• Ki kicsoda 2000. Főszerk. Hermann Péter. Greger-Biográf, Budapest, 1999, ISSN 1215-7066
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Operaslágerek Klub – Kukely Júlia
• Vidróczki Archiválva 2021. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Színházi adattár

További információk

• Fülöp Károly-Jánosi Ildikó:: Kukely Júlia születésnapjára (magyar nyelven). Opera-Világ, 2013. szeptember 11. (Hozzáférés: 2019. november 1.)