Kovács Sándor (zongorapedagógus)

Ez a szócikk a zongorapedagógusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Sándor (egyértelműsítő lap).

Kovács Sándor
Született	Kohn Sándor 1886. január 26.[1][2] Budapest[2]
Elhunyt	1918. február 24. (32 évesen)[1] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar[4][3][5][6]
Foglalkozása	zenetudós zongoratanár zongorista zenekritikus szerkesztő neveléstudós
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1903–1909, zongoratanár)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (10-14-1)
Sablon Wikidata Segítség

Kovács Sándor (1890-ig Kohn Sándor[7]) (Budapest, 1886. január 24.[8] – Budapest, Terézváros, 1918. február 24.)[9] zongorapedagógus, bölcsészettudományi doktor, esztéta, zenetörténész. A legkiválóbb magyar zongorapedagógusok egyike volt.

Életpályája

Kohn Károly sírkőkereskedő és Streliszky Katalin fia. A Zeneakadémia hallgatójaként Szendy Árpád és Koessler János tanítványa volt. Az első ember Magyarországon, aki zenetörténetből írta disszertációját. Berlinben Johannes Wolfnál stílustörténeti tanulmányokat folytatott. 1910–1918 között a Fodor Zeneiskola tanára volt.

Elsőként alkalmazta a modern pszichológia eredményeit a zenepedagógiára. A hallási képzeteket helyezte a tanítás középpontjába. Zenetörténettel és zeneesztétikával foglalkozott. Megmérgezte magát; öngyilkos lett.[10]

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.

Művei

• Prolegomena a zene fejlődéstani történetéhez (Budapest, 1907)
• Zeneesztétikai problémák (Budapest, 1911)
• Hogyan kellene a gyermekeket a zenébe bevezetni (Budapest, 1916)
• Hátrahagyott zenei írásai (Összeállította: Molnár Antal, Budapest, 1928)
• Zeneművek, kompozíciók, átiratok, kiadványok

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
2. https://leveltar.elte.hu/leveltar/kutatas/adatbazisok/magyarorszagi-felsooktatasi-intezmenyek-1580-1918, Kohn, Sándor(Kovács), 2021. augusztus 13.
3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
4. Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
5. Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
6. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 31.)
7. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63909/1890. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 5. oldal 36. sor
8. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 162/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 13.)
9. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
10. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 511/1918. folyószám alatt.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Kettős kötődés

További információk

• Fodor Gyula: dr. Kovács Sándor (Zenei Szemle, 1918. 2. sz.)
• Kálmán György: Kovács Sándor (Crescendo, 1926. 4. sz.)
• Telegdi Bernát: Kovács Sándor (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz.)
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerkesztette: Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztette: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
• A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.