|
Kovács Júlia (üvegtervező)
Kovács Júlia (más szövegekben Kovács Julianna, Szeged-Alsóváros, 1947. október 19. – 2021.)[2] Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező iparművész. A szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékén szerzett diplomát 1972-ben. Mesterének Litkey Józsefet és Báthory Júliát tekinti. Végzés után, 1972 és 1979 között a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Férje Szilágyi András szintén üvegtervező iparművész, akivel Dömsödön élnek. Pályakezdőként nagy sikert aratott funkcionális üvegdesign termékeivel. Az Első Szilikátipari Formatervezési Triennálé díja után a Valenciai Nemzetközi Design Kiállításon is díjat nyert terveivel 1980-ban. A hetvenes évek végétől folyamatosan számos építészeti megrendelést teljesített. Sajátos technikáit különlegesen nagyméretű síküveg táblák megmunkálásához is használja. 1992-ben Szilágyi Andrással közösen életmű-kiállítást szervezett Báthory Júliának, majd 2000. szeptember 10-én megnyitott a Báthory Júlia Üveggyűjtemény. Haláláig ápolta a művésznő örökségét, és a La Girouette Stúdiót is működtette. Technikai újításaiA nyolcvanas évektől technológiai kísérletek eredményeként különleges hinterglas – technikát kezd alkalmazni, mellyel különböző méretekben, eltérő témákat dolgoz fel. Keramikusi múltját kamatoztatva az üveg és kerámia együttes alkalmazásának új területeit tárta fel "kerámia-üveg reliefjei" révén. Nagyméretű építészeti üvegeit személyes, képzőművészeti szemlélet, természeti formákból absztrahált ábrázolás, a homokfúvás, savazás és festés technikájának együttes alkalmazása jellemzi. Az üveg meleg formálásán alapuló művészete keramikus múltjából csakúgy ered, mint Szeged Alsóvárosának sajátos atmoszférájából, amely különös erejével Bálint Sándor, vagy Temesi Ferenc írásait, Dinnyés János dalait csakúgy meghatározta. Kovács Júlia a homokfúvást, mint művészi eszközt, egy Báthory Júliától eltérő megközelítésében alkalmazza. Nála a homokfúvás nem annyira szobrászi értelemben jelenik meg, hanem vagy nagyvonalú festői kompozíció részeként, vagy szinte rézkarc finomságú grafikaként. A Báthory Júlia lágy emulzióját alkalmazó homokfúvást tovább fejlesztve, a savazás technikájával ötvözve már a ’70-es évektől alkalmazza ezt a módszert. Legújabb munkákEgyéni samott-üveg képeinél az üveg anyagának festői és a kerámia szobrászi alkalmazása egyszerre érvényesül. A kerámia és üveg együttes alkalmazásánál rendkívül nehéz e két anyag eltérő tulajdonságait egyeztetni. Kovács Júlia kerámikusi múltja és több évtizedes kísérleteinek eredménye viszont erre nyújt a megoldást. Utolsó munkáin Kovács Júlia egy új, meleg körülmények között létrejövő üveg-anyag kikísérletezésén fáradozott. A technika révén a Tiffany üveghez hasonló felület jön létre, de tudatosan megkomponált módon. Ezáltal nem az üveget festi, hanem az üveg anyagával fest. Természetből vett formák, mikroszkopikus metszetek és színek jelennek meg ezeken a képeken. Szitatechnológiával készített "Szellem-kép" sorozata, „Reneszánsz” és „Turini” pannói új utakat nyitott üvegfestészetében és a szitafestés építészeti alkalmazásában is. Díjak
Fontosabb kiállítások
A KIPE 13 tagja, minden jelentős hazai kollektív kiállításon részt vesz. Jelentősebb köztéri művei
Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
