|
Kovács József Hontalan
Kovács József Hontalan (Mohács, 1950. augusztus 15. – Mohács, 2017. szeptember 30.[2]) magyar költő, 1994-98 között mohácsi önkormányzati képviselő.
MunkásságaKereskedelmi középiskolába járt Pécsett. Első versét 1973. áprilisában Vasy Géza, az Írószövetség egykori elnöke közölte a Magyar Ifjúságban. Versei országos napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. Első riportját 1980-ban publikálta az Új Tükör című hetilapban, amelyben egy munkásszállás életét mutatta be. A riport megjelenését követően kidobták állásából és szállásáról is. Ugyanebben az évben SZOT ösztöndíjban, 1984-ben pedig Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. Első verseskötete 1991-ben jelent meg Ismeretlen cigány ének címmel. A kötetének előszavában ezt írta: „Vallom és vállalom, hogy rajtam két aranypánt van: az egyik a magyar kultúra, a másik a cigányságom.”[4] 2009-ben Solt Ottília-díjban, részesült. A nemzet szemétdombjai című kötetében, amely az 1980-tól 1992-ig tartó válogatott riportjait, esszéit tartalmazza, bemutatja a Magyarországon élő cigányok életét. A szerző írja: „Ennek a könyvemnek java cigányokról szóló híradás, elemi metszet, még ha alapfokon is, de emberien, komolyan és felelősséggel tudjuk tájékozódni róluk. A megalázott és megnyomorított százezrekről. Könyvében bemutatja még a Magyarországon élő népcsoportokat. Szlovákokat, szerbek, románokat, szlovéneket, horvátokat, németek és zsidókat.” Sequoiabeszéd című könyvében – mely Pécsett jelent meg, 166 lap terjedelemben – modern költői eszközökkel nagymértékben megújította a magyar nyelvet, és megidézte a magyar és európai művészeket és szellemi embereket. Ahogy Ő mondja, ez a könyve, amely egyetlen vers, a szellem és a lélek regénye. A József Attila ikonok című kötete méltó és pontos tiszteletadás József Attilának, a kötet 32 verset és 32 portrét tartalmaz József Attiláról, a műveket kortárs képzőművészek készítették. Verseskötetei a Frankó manus, a Világ foglalata és a Sziklagrafikák a 21. századi magyar és európai ember szorongásait, vágyait és reményeit mutatja be nagyon erőteljes, plasztikus költői képekkel. Minden könyvében a legfőbb motívum, mint amit Illyés Gyula írt Balassi Bálintról szóló szonettjében, melynek legutolsó sora így hangzik: „Holtodban is pajzsként hullj honodra”. Nyelvtangó című könyvében ismét a magyar nyelv védelme a legfontosabb a számára. Szerelmed annyira hatalmas című kötete - az alkoTÓház gondozásában - merész képekkel megjelenített új szerelmes verseit tartalmazza. A cet háta című kötete legfontosabb, művészetét jellemző verseit öleli össze. Műveit kiadták hollandul, németül, angolul, horvátul és cigányul. Többször olvasott föl Bécsben, Grazban, 2006. január 22-én díszvendége volt a londoni Hungarian Cultural Centre-nek. Országszerte számos felolvasóestje, író-olvasó találkozója volt. Rendszeresen részt vett cigány fiatalok táboraiban, rendhagyó irodalmi órákat tartott. 2009-ben Solt Ottília-díjban részesült. Békés Sándor: Csillagkarcoló. Kovács József Hontalan arcképvázlata című monográfiája részletesen méltatja a költő életét és munkásságát. Pethes Mária költő írja róla a Kifelejtik a frankóságból című versében: „díjak nélkül élő szófestő-zseni”. [5] Hosszas betegség után 2017. szeptember 30.-án hunyt el Mohácson. Művei
Díjai
Jegyzetek
ForrásokBékés Sándor: Csillagkarcoló: Kovács József Hontalan arcképvázlata, AlkoTÓház, Agárd, 2010, ISBN 9789638814272 További információk |
||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
