Komuszó

Komuszó (szó szerint "az üresség szerzetese") a japán területén élt kéregető szerzetesek elnevezése. A Fuke iskola tagjai voltak.

Kialakulásuk, történetük, templomaik

A legenda szerint a rendet a 13. században alapította egy Fuke Zendzsi nevű bonze, ám történetileg igaazolhatóan elsőként 1603-ban lépett a rend a nyilvánosság elé. Két legnagyobb templomuk a kiotói Mijándzsi és az edói Icsi-vacudszi voltak. A legtöbb melléktemplomuk Ovariban és Simoszában alakult, de ezek pontos helyét csak a komuszók ismerték.

Hanyatlásuk

A szekta, miután a sogunátus fennmaradásáért folytattott utolsó nagy csatában, az uenói templomi csatában (1868) igen sok tagja elesett, amilyen titokzatosan megalakult, majdnem olyan titokzatosan el is tűnt a történelemből. Ám nem pusztult el a teljes szervezetük, egyes részeik ugyanis fennmaradtak, és alkalmazkodtak az új időkhöz.

Ruházat és szokások

Fehér kimonót viseltek, és tengaiban jártak. Fegyverük a kard volt. Hosszú vándorlásaikhoz vándorbotot hordtak. Azonosító dallamaikat a sakuhacsi nevű hangszeren játszották, illetve a dallamok eljátszásával kértek bebocsátást kéregető útjaik során. Sohasem vehették le a kalapjukat és nem beszélhettek idegenekkel sem. Nyitott legyezőjükön fogadták el az adományokat, és szó nélkül távoztak.

Források

• Werner Lind: Nagy Harcművészeti Lexikon, Libruna Kft, Budapest, 2004.