Kolbai Károly

Kolbai Károly
Született	1901. augusztus 16. Pozsony
Elhunyt	1972. november 25. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	agronómus
Kitüntetései	Kossuth-díj (1957)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbai Károly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kolbai Károly (Pozsony, 1901. augusztus 16. – Budapest, 1972. november 25.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1957).

Életpályája

Oklevelét 1920-ban a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerezte. Ugyanitt lett gyakornok, majd 1924-től tanársegéd, 1927-től segédtanár. 1931-től a keszthelyi Gazdasági Akadémián a növénytermesztés tanára. Rövid budapesti működése után 1949-től a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, 1957-től 1960-ig rektora is volt. 1968-ban vonult nyugalomba. Budapesten hunyt el 71 évesen, 1972. november 25-én.

Munkássága

Kutatási területei: a legelő- és rétgazdálkodás kérdései, a fedőlapos szervestrágya-kezelés, a lucernanemesítés és magtermesztés, a gyepes vetésforgó, az ikersoros kukoricatermesztés problémái.

Jelentős a szakirodalmi munkássága is. Több száz tanulmánya, illetve cikke jelent meg. Növénytermesztéstani egyetemi jegyzeteket is írt.

Munkásságát 1953-ban a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével ismerték el.

Főbb munkái

• Az Alföld takarmányszükségletének fedezése (Debrecen, 1926)
• Új gyepek telepítése magvetéssel (Keszthely, 1940)
• A helyes talajművelés (Budapest, 1941)
• Gödöllői ikersoros kukoricatermesztés (Budapest, 1957)
• A kukorica szerepe növénytermesztésünk belterjességének növelésében (Budapest, 1959)
• A füvesvetésforgós földművelési rendszer elvi tanulságai hazánkban (Budapest, 1962)

Források

• Magyar életrajzi lexikon