hu Kobenz

	Kobenz
	; Kobenz címere
	; Kobenz címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8723
Körzethívószám	03512, 03514
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	1864 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	627 m
Terület	17,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 15′, k. h. 14° 51′47.250000°N 14.850000°EKoordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 14° 51′47.250000°N 14.850000°E
	Kobenz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kobenz témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze Koblenz németországi várossal.

Kobenz osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 1834 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Kobenz Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszer legkeletibb hegyei, a Seckaui-Tauern (vagy Seckaui-Alpok) lábánál, a Murától északra. Az önkormányzathoz 3 katasztrális községben (Farrach, Kobenz, Raßnitz) 7 település tartozik: Hautzenbichl (337 lakos), Kobenz (629), Neuhautzenbichl (217), Oberfarrach (94), Raßnitz (237), Reifersdorf (123), Unterfarrach (202).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, délkeletre Sankt Margarethen bei Knittelfeld, délre Knittelfeld, délnyugatra Spielberg, északnyugatra Seckau.

Története

Kobenz neve (ad Chumbenzam) először 860-ban szerepel Német Lajos király egyik oklevelében.

1151-ben I. Eberhard salzburgi érsek a seckaui apátságnak adományozta a falut.

2007-ben a község mezővárosi státuszt kapott (Kobenz lett Stájerország 125. mezővárosa).

Lakosság

A kobenzi önkormányzat területén 2017 januárjában 1834 fő élt. A lakosságszám 1991 óta (akkor 1577 fő) növekvő tendenciát mutatott, de az utóbbi években stagnálni látszik. 2015-ben a helybeliek 97,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 85,4%-a római katolikusnak, 2,4% evangélikusnak, 8,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.

Látnivalók

a mezőgazdasági múzeum
a Szt. Rupert-plébániatemplomot először 860-ban említik, így egyike Stájerország legrégebbi templomainak
az 1588-ra datált plébánia
a 16. századi Szt. Kálmán-templom
a hautzenbichli kastély. Hautzenbichl várát először 1086-ban említik, mint Adalbero stájer őrgróf tulajdonát. Ő a salzburgi érsekségnek adományozta, tőle pedig 1160-ban a seckaui apátsághoz került. Valamikor 1540-1542 között az apátságot szolgáló Joachim Muererre bízták, aki reneszánsz stílusban átépítette. 1782-ben II. József bezáratta a kolostorokat, a kastély pedig az állami egyházalap tulajdonába került. Ezután több kézen keresztül a Vetter von der Lilie grófoké lett. Mai tulajdonosa Maria Pranckh (született Vetter von der Lilie grófnő), aki a melléképületekben kutyákat tenyészt.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kobenz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.