Kiválasztási axiómaA halmazelméletben a kiválasztási axióma biztosítja az úgynevezett kiválasztási függvények létezését. Kiválasztási függvény alatt olyan leképezést értünk, amelynek az értelmezési tartománya tetszőleges nemüres halmazokból áll és minden egyes nemüres halmazhoz hozzárendel egy elemet az adott halmazból, azaz minden halmazból kiválaszt egy elemet. A kiválasztási függvény értékkészlete tehát a részhalmaza az értelmezési tartományban lévő halmazok egyesítési halmazának. A naiv halmazelméletben feltételezzük, hogy minden esetben létezik kiválasztási függvény, az axiomatikus halmazelméletben ezt a feltételezést a kiválasztási axióma elfogadása helyettesíti. Az axióma megfogalmazásaHa nemüres halmazok családja (I itt tetszőleges indexhalmaz), akkor van olyan f függvény, amelynek értelmezési tartománya I és teljesül minden -re (kiválasztási függvény). Másképp fogalmazva, azaz nemüres halmazok tetszőleges nemüres rendszerének direkt szorzata nem üres. Ekvivalens állítások
Gyengébb formáiSokszor fontos szerepet játszanak a kiválasztási axióma egyes speciális esetei. Ilyen például a megszámlálható választás axiómája (azaz, hogy van kiválasztási függvény, ha megszámlálható sok nemüres halmazról van szó) és a függő választás axiómája (DC).[2] Következményei (amelyek nem ekvivalensek vele)
A kiválasztási axióma tagadásával konzisztens kijelentésekAz alábbi állítások mindegyike (külön-külön) a kiválasztási axióma (AC) tagadásával (¬AC) együtt ellentmondásmentes rendszert alkot, feltéve, hogy maga ZF ellentmondásmentes. Ez azt jelenti, hogy ha a ZFC-ben AC helyett ¬AC-t vesszük fel axiómaként (azaz áttérünk a ZF+¬AC rendszerre), akkor nem kizárt (nem lehetetlen), hogy az alábbi kijelentések levezethetők ebben a rendszerben:
JegyzetekHivatkozások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia