Kitaj nyelvA kitaj nyelv az egykor a kitajok által beszélt holt nyelv. Az agglutináló nyelvek közé tartozik, H. Franke szerint mandzsu–tunguz, Ligeti Lajos és Činggeltei szerint mongol, Kara György szerint a mongollal rokon nyelv. A Liao történetében (遼史) szereplő kínai átírásos kitaj szavak nagy segítséget nyújtottak a kitaj írás és nyelv kutatásában is. A szavak egy része a dahúrral mutat rokonságot:
Az eddig megfejtett kitaj jelek kiejtésének vagy jelentésének birtokában eddig csak főleg kínai méltóságneveket, személyneveket tudtak elolvasni, teljes mondat megfejtése még várat magára. A nyelvemlékek között találni sírfeliratokat, bronztükrök, edények és festmények feliratait, pecséteket, paidzékat és téglák feliratait. A Liao dinasztiában könyveket is nyomtattak kitaj nyelven. 1974-ben egy Shanxi tartománybeli buddhista templomban találták meg a Dazangjing (大蔵経) című mű kis kitaj írásos változatát; a „nagy kitaj írásos” változatot az utóbbi néhány évben találták meg Hebei tartományban. Lásd mégIrodalomMagyar nyelvű
Angol nyelvű
Mongol nyelvű
Japán nyelvű
|
Portal di Ensiklopedia Dunia