Kiss Áron (püspök)

Ez a szócikk a református püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Kiss Áron (egyértelműsítő lap).

Kiss Áron
a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Született	1815. november 2. Kisnamény
Elhunyt	1908. május 30. (92 évesen) Debrecen
Nemzetiség	magyar
Felekezet	protestantizmus
Püspökségi ideje 1892. február 11. – 1908. május 3.
Előző püspök Következő püspök Révész Bálint Erőss Lajos
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Áron témájú médiaállományokat.

Hegymegi Kiss Áron (Kisnamény, 1815. november 2.[1] – Debrecen, 1908. május 30.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1892-től haláláig, egyházi író. Kiss Áron pedagógus édesapja.

Élete

Kiss Áron lelkész és Solymossy Erzsébet fia. Tanult szülőföldjén, azután Szatmárt és 1832-től Sárospatakon. 1839-43-ban tanítókáplán volt Szatmárnémetiben, 1843. április 25-én porcsalmai pap lett. Mint a szatmári egyházmegye főjegyzője (1848-ban lett az) egyházmegyéje megbízásából jelen volt az 1848. évi XX. törvénycikk tárgyában Eötvös József miniszter által Pestre összehívott értekezleten. A szabadságharc alatt ő szerkesztette egyházmegyéje nevében a nemzeti kormánynak küldött hódoló feliratot. Megyéje önkéntes honvédcsapatát mint tábori pap, az erdélyi hadjárat alatt Désig kísérte. A pátens-küzdelem idejében rendületlenül harcolt az önkormányzati jogokért és amikor az egyház az önvédelmi küzdelemből győztesen bontakozott ki, egyházmegyéje esperessé választotta. Hathatósan munkálkodott a papság tudományos képzettségének emelésén és e célból egyházmegyei könyvtárt alapított. Szatmár megye már 1846-ban táblabírájává tette és a megyegyűlésnek később is tagja volt. A népoktatási törvénynek egyházmegyéjében való végrehajtásáért is sokat tett. A szatmári főgimnáziumnak tetemes alapot gyűjtött és támogatta a szatmári felsőbb leányiskola létrejöttét is. Elsőrangú egyházi szónok, akinek szolgálatait nemcsak hívei, de igen sokszor más vallásúak is igénybe vették. Egyházkerülete előbb az egyetemes tanügyi bizottság tagjává, majd a népiskolai tanügyi bizottság elnökévé és a tiszántúli egyházkerület gimnáziumainak felügyelőjévé tette. Tagja lett a debreceni zsinatnak, a konventi bíróságnak és elnöke a konventi iskolai bizottságnak; tagja volt a budapesti zsinatnak is. 1885. szeptember 17-én esperessége 25 éves évfordulóját a szatmári egyházmegye megünnepelte és nevére alapítványt tett. 1890-ben Károlyi Gáspárnak háromszáz éves emlékünnepén ő tartotta az egyházi szónoklatot. Részt vett a zsoltárátdolgozási munkálatokban is. 1892. február 11-én a csaknem egymillió lelket számláló tiszántúli református egyházkerület püspökké választotta, a debreceni egyház pedig március 27-én lelkészévé. 1896-ban a király Kiss Áron régi magyar nemességét megerősítette. Az ezredéves ünnepségek alkalmával egyházkerülete képviselőjeként jelen volt Pusztaszeren, Munkácson és a Vaskapunál. Munkácson az ő magyar imádsága óvta meg az ünnep egyházi részének magyarságát.

Emlékezete

Hegymegi Kiss Áron szobra Debrecenben, a Tócóskerti református templom előtt

Porcsalmán és Debrecenben szobra áll.[2][3]

Írásai

Hegymegi Kiss Áron püspök életútja

Költeményei és cikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Parthenon (1837. költ.), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1844-48.), Lelki Kincstár. Házi Kincstár. Lelkészi-Tár és Sárospataki Füzetekben egyháztört. társad. cikkek és vallásos hymnusok, Szatmármegyei Közlöny (1880. 50. sz. Emlékbeszéd báró Uray Endre felett, 1883. 25. A pusztalaki Uray-sírbolt felavatása), P. Napló (1880. 317. Zsinati beszéde), Szamos (1882. 32. Beszéd a Válly János jubileumakor), Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1890. Egyházi beszéd Károli Gáspár emlékünnepén szeptember 14-én), Károli-Emlékkönyv (1890. Károli Gáspár küzdelme a szent háromság védelmében Egri Lukács ellen), Szikszay Zoltán, Emlékkönyv. (M.-Sziget, 1892. Imádság a m.-szigeti templom felavatásakor), Debreczeni Prot. Lap (1892. Püspökké avatásakor mondott beszéde, A bölcsészeti fakultás Debreczenben), Kecskeméthy László, Emlékkönyv (1896. Imádság a mező-túri ref. egyház ujvárosi templomának felavatásakor), Debreczeni Ellenőr (1896. 22. sz. Nagy Károly jubileumán mondott beszéde, 172. Imádság a munkácsi várban sat.) Számos gyűlést megnyitó imádsága, püspöki évi jelentése az egyházkerületi jegyzőkönyvekben és az iskolai évet kezdő és bezáró beszédei, tanári beigtatói a debreceni főiskola Értesítőiben. Zsoltár-átdolgozások, énekek az Énekeskönyvi bizottság nyomtatványaiban.

Munkái

• Geleji Katona István egyházi kánonai s a szatmár-németi nemzeti zsinat végzései. Kecskemét, 1875
• A Szatmármegyében tartott négy első protestáns zsinat végzései. Magyar nyelvre fordította s történelmi bevezetéssel ellátva kiadta… Bpest, 1877
• A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Összeszedte, a latin szövegűeket magyarra fordította és tájékoztató jegyzetekkel kísérte. Uo. 1881. (Prot. Theol. Könyvtár 15. Ism. Századok).
• Gróf Degenfeld Schomburg Imre tiszántuli ref. egyházkerületi főgondnok emlékezete. Irta és 1883. szept. 4. elmondta. Debrecen, 1883
• Halotti ima és beszéd Domahidy Ferencz szatmári főispán neje Kenessey Jozefin felett. Nagykároly, 1890
• Egyházi beszéd, debreczeni lelkészszé választása alkalmából. Debrecen, 1892

Ezeken kívül számos Jegyzőkönyv, hivatalos Körlevél és egyéb apróbb nyomtatvány

Jegyzetek

1. Születése bejegyezve Kisnamény református egyházi anyakönyvébe, 1815. év. MNL mikrofilm anyakönyvek (A2506).
2. Felavatták Hegymegi Kiss Áron szobrát
3. Kiss Áron-szobor, Porcsalma. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Baráth Béla Levente: Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke. Bp., Helikon, 2012
• Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
• Sturm-féle országgyűlési almanach 1906-1911. Szerk. Fabró Henrik, Ujlaki József. Bp., 1906
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8