|
Kispesti Erőmű
A Kispesti Erőmű egy kombinált ciklusú hőerőmű Budapesten, nevével ellentétben nem Kispesten, hanem Pestszentlőrincen, a XVIII. kerületben található. A cseh EP Holding tulajdonában lévő Budapesti Erőmű Zrt-hez tartozik. A Kispesti Erőmű 110 000 lakás villamosenergia-igényét és 45 000 lakás távhőigényét biztosítja (Havanna-, Lakatos-, Kispesti-, Újhegyi lakótelep és Kőbánya városközpont). Az erőmű területe 21 hektár. TörténeteA második világháború utáni időszakban a Kispesti Textilgyár és a Lőrinci Fonó hőigénye, valamint a dél-pesti térségben épülő lakótelepek miatt szükségessé vált egy újabb budapesti erőmű építése. A helyszín kiválasztása után a munkálatok 1955-ben kezdődtek, amikor a metróépítéseknél kitermelt földdel és törmelékekkel feltöltötték az addig mocsaras területet. 1957 és 1962 között zajlott az erőmű építése. Az ekkor felépült "régi erőmű" 2004-ig működött. A széntüzelésű erőműbe vasúton érkezett a fűtőanyag, amit futószalagon szállítottak a kazánokhoz. 1978-tól a széntüzelést felváltotta a kőolaj, 1981-től pedig a földgáz.[1] Az újabb lakótelepek építése miatt jelentős kapacitásnövelésre is sor került. 1978 és 1986 között forróvíz-kazánok épültek és beindult a távhőszolgáltatás is. Az ekkor beüzemelt berendezések azonban már az 1990-es évek szigorodó környezetvédelmi és hatékonysági előírásainak nem feleltek meg (pl. magas kén-dioxid-kibocsátás), így nagyobb felújítás vált szükségessé. A modernizálás során 2003-ban egy új, nagyobb teljesítményű gázturbinát építettek be. 2002-ben ledöntötték a régi erőmű 80 méter magas kéményét, a termelés 2004-ben fejeződött be, majd a távhővezetékek összekapcsolása után a kőbányai erőművet is bezárták.[2] Ekkor vette át helyüket az új, kombinált ciklusú Kispesti Erőmű. EnergiatermelésMai kiépítésében az erőmű kombinált ciklusú, azaz a gázturbina által megtermelt hő áramtermelésben nem hasznosuló részét gőztermelésre fogják, ez a gőz egy másik turbogenerátort meghajtva további áramot termel. Így magasabb, jóval 50% feletti hatásfok érhető el. Az erőműben ugyanakkor kapcsolt energiatermelés is folyik, vagyis az áramtermelés mellett hőenergia előállítását is végzik, melyet a távfűtésben hasznosítanak. A kapcsolt termelés előnye a nagyobb hatásfok, a megbízhatóság és az alacsony környezeti terhelés. Az energiatermeléshez ioncserés technológiával a Duna vizét használják fel, melyből évente 500 000 m³-t igényel az erőmű működése. Az erőműhöz tartozik egy 15 méter magas, 6000 köbméteres olajtartály, melyben nagy tisztaságú, kénmentes fűtőolajat tárolnak, hogy gázkorlátozás esetén is zökkenőmentesen folytatódjon az áram és a távhő termelése. Ilyen korlátozás eddig egyszer, 2009 januárjában, az orosz-ukrán gázvitához kapcsolódóan történt (8 napig). Villamosenergia-termelésA villamosenergia-termelés kapacitása 110 MW. Az erőmű üzemanyagául szolgáló földgáz nagynyomású vezetéken érkezik a MOL NyRt. kőbányai gázátadó állomásáról. Az áramtermelést első körben a 2004-ben átadott 70 MW teljesítményű PG 6101 FA típusú gázturbina végzi. Az innen távozó 590 °C-os füstgáz a hőhasznosító kazánba kerül, ahonnan 500 °C-ra melegített, 90 bar nyomású gőz távozik és meghajtja a 40 MW teljesítményű gőzturbinát. A 10 kV-on megtermelt áramot a kisebb veszteség miatt transzformátorok 120 kV-ra alakítják át, majd egy szabadtéri kapcsolóállomáson keresztül az országos villamos elosztó- és szállító hálózatba továbbítják. HőtermelésAz erőmű hőtermelő kapacitása 410 MW. Az áramtermelésben nem hasznosult hőmennyiséget (forróvíz formájában) télen a távfűtési rendszerbe juttatják, ami a Főtáv Zrt vezetékein keresztül a környező lakótelepekre jut. A rendszerben fűtési szezonban óránként 4000, szezonon kívül 1400 m³ vízmennyiséget keringtetnek a szivattyúk. A veszteségek csökkentése miatt (hogy a 130 °C-os forróvíz ne gőzölögjön el) a távhővezetékeket 11 bar túlnyomás alatt tartják. A megnövekedett téli hőigények miatt ilyenkor a hőtermelésben a hagyományos forróvíz-kazánok is részt vesznek (csúcs-üzemmód). A hőmennyiséget nyáron a 74 MW teljesítményű nedves hűtőtornyok a párologtatással tiszta gőzzé alakítják, majd a levegőbe engedik. Az erőmű berendezéseiA Kispesti Erőműben 2010-ben a következő berendezések működtek:[3]
KörnyezetvédelemAz erőmű működése többféle környezeti kockázattal jár (légszennyezés: kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, korom, szálló- és ülepedő por; zajszennyezés, vízszennyezés), ám minden területen megfelel a hatályos előírásoknak. A Kispesti Erőmű 2004-ben kiadott egységes környezethasználati engedélye a 2010-es felülvizsgálat után 2019. december 31-ig volt érvényes.[4] Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
