Kisoldal

Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Kilátás a Kisoldalra a Károly híd tornyából
Adatok
Ország	Csehország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1992
Elhelyezkedése
Kisoldal Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 17″, k. h. 14° 24′ 14″50.088055555556, 14.403888888889Koordináták: é. sz. 50° 05′ 17″, k. h. 14° 24′ 14″50.088055555556, 14.403888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisoldal témájú médiaállományokat.

A Kisoldal (csehül: Malá Strana) a cseh főváros egyik történelmi, Prága 1784-es létrehozásában részt vevő városrésze. Nevét elhelyezkedéséről kapta, ugyanis a Vltava bal partján, a Hradzsin tövében a nagyobb területű és népességű Óvárossal és Újvárossal szemközt helyezkedik el; előbbivel a Károly híd kapcsolja össze.

Területe 137,28 ha, lakosainak száma 2001-ben 6809, 2006-ban 6445 volt.

Történelme

A városrész a 10. század környékén kezdett benépesülni, hivatalosan II. Ottokár nyilvánította önálló településsé 1257-ben. A középkorban ez lett a német telepesek legfontosabb Prágában. A barokk időkben sorra épültek itt a nemesi paloták, a városrész egységes képét nagyrészt ma is ezek határozzák meg.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája a jezsuita rendházon

A negyed központja a Kisoldali tér, ahol a Szent Miklós-templom a barokk templomépítészet remeke. A hozzá csatlakozó jezsuita rendház a kevés magyar vonatkozású prágai hely egyike: itt lakott II. Rákóczi Ferenc, amit emléktábla is jelez.

Ma a negyed egyszerre kormányzati központ (itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, több minisztérium és nagykövetség), valamint a turisták kedvenc célpontja. Utóbbit elősegítik a pihenő-sétáló zöld negyedek, a Kampa, és a Petřín-hegy.

A városrész híres szülötte Jan Neruda, akinek nevét és itteni munkásságát utca őrzi. A városrész lakosairól szól a Moldvaparti históriák című könyve.

Lakossága

A városrész népességének változása:

A népesség alakulása 1869 és 2021 között

Lakosok száma	22 140	20 447	21 161	22 780	21 218	15 184	13 150	8411	6809	4584
	1869	1890	1900	1921	1930	1961	1970	1991	2001	2021

Adatok: Wikidata

Látnivalói

• Szent Tamás-templom[1]
• Mária Magdolna-templom
• Szent Miklós-templom[2]
• A johannita kolostort 1731-ben építette Thomas Haffenecker (Tomáš Haffenecker). Homlokzatának törékeny, festői és lendületes kora rokokó ornamentikája Carlo Antonio Palliari műve.[3]
• A Petřín domb lábánál, a Kisoldalhoz tartozó Petříni kertekben áll a Szent Lőrinc-katedrális (Kostel sv. Vavřince na Petříně).

Jegyzetek

1. Prague.fm: Vallás
2. PragueGuide: Szent Miklós templom
3. Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti

Források

• Jan Neruda: Prágai történetek. Alinea Kiadó, 2009.
• Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
• Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp. 1974.) ISBN 963-243-155-3

További információk

• Kisoldalról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)