|
Kisnémedi
Kisnémedi község Pest vármegyében, a Váci járásban. FekvéseKisnémedi a fővárostól 40 kilométerre északkeletre terül el, a Cserhátalja és a Gödöllői-dombság találkozásánál, a Némedi-patak völgyében. A környék legmagasabb pontja a falutól északra fekvő, 325 méter magas Baglyas-hegy. MegközelítéseA település közúton Váchartyán keleti része felől érhető el, a 2105-ös útból kiágazó 21 114-es számú mellékúton, melynek végpontja Püspökszilágyon van. Határszélét délen érinti még a 2103-as út is. A közúti közösségi közlekedés járatai közül a Volánbusz három helyközi autóbuszjárata érinti: a 313-as, a 315-ös és a 339-es járatok. Déli külterületei között elhalad az Aszód–Vácrátót-vasútvonal, amely ott ugyan nem áll meg, mégis van egy, a falu nevét viselő megállási pontja: Kisnémedi megállóhely Váchartyán belterületének keleti szélén, a 21 114-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, Kisnémedi központjától 3 kilométerre délnyugatra. TörténeteA község területén feltárt legrégibb régészeti lelet egy az őskorból való cseréptöredék. A népvándorlás korától a 14. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják. A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordult elő. Először 1065 körül a százdi premontrei apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban. A falu 1325-ig a Rátót nemzetségé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezte magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavízben töltötte be a báni tisztséget. 1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest vármegyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozta Gathali Miklós váci püspöknek. 1541-ben Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török pusztítást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek. Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel, 1945-ig. Ezek sorában az 1660-as korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt éltek közel 300 évig egyfolytában, egészen 1945-ig. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 826 magyar lakosa volt, ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 1,1% lengyelnek, 0,6% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 5,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,2% (22,2% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak és románnak, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,3% volt római katolikus, 4,7% református, 1,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[12] Nevezetességei
RendezvényekA szokásos nemzeti és állami ünnepek mellett minden évben megtartott nagyobb rendezvények:
Jegyzetek
Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
