Kis-Király Ernő
Kis-Király Ernő (Komló, 1958. március 26. –) közép- és hosszútávfutó, majd Európa-bajnok ultramaratoni futó. Az 1980-as, ’90-es évek magyar ultrafutásának meghatározó alakja. Elsősorban a 340 km-es, öt szakaszból álló Bécs–Budapest szupermaraton háromszoros győzteseként vált ismertté (1990, 1991, 1993), pedig legalább annyira jelentős eredményeket ért el az ultrafutás legnépszerűbb versenyszámában, a 100 km-es futásban (6:24:38) és a 12 órás futásban (150,838 km), valamint az 1984-es Donaulaufon és az 1986-os Athén–Spárta közötti 246 km-es futáson a legendás Jánisz Kúrosz mögött. Szülei Handó Lenke vasúti középvezető és Kis-Király Kálmán aknász voltak. PályafutásaSportpályafutását 1969-ben labdarúgóként kezdte a Komlói Bányászban, majd atlétaként folytatta. 1983 és 1985 között Kiskunfélegyházán, katonaság után 1992-ig a BVSC, visszavonulásáig, 1995-ig a PILE SC színeiben indult félprofi hosszútávfutóként. Tehetsége nemzetközi mezőnyben az 1976-ban a lengyelországi Jelena Gorában rendezett Ifjúsági Barátság Versenyen is megmutatkozott, ahol csak a későbbi olimpikon hosszútávfutók Hansjörg Kunze, Vlagyimir Kotov (Vladimir Kotov) és Werner Schildhauer szorították le a dobogóról. Pályafutásának kibontakozását nagy mértékben korlátozta a kor jellemző pártpolitikája, mely az ígéretes hosszútávfutót megfosztotta útlevelétől és így lehetetlenné tette nemzetközi megmérettetéseit az 1970-es és 80-as években. Edzői és segítőiEdzői: Fogarasi Sándor (Komlói Bányász, 1973-74), Dudás István (Komlói Bányász, 1975-77), Babinyecz József (Kiskunfélegyházi Honvéd, 1977-79) és Gonda István (BVSC, 1985-86). Segítője és masszőrje: Kraivich József. GyőzelmeiKiemelt figyelmet érdemel az 1985-ben Hirtenbergben (Ausztria) rendezett Európa-kupán, az 1987-ben a szegedi Móra parkban rendezett 12 órás Európa-bajnokságon (150,838 km), az 1991-ben a moreuil-i 12 órás Európa-bajnokságon, az 1984-ben a 61,3 km-es Zágráb-Cazma Szupermaratonon és a 749 km-es Ausztria Cross-on, valamint az Algériában rendezett sivatagi futásokon elért győzelme. 1979 és 1983 között a komlói bányában dolgozott bányalakatosként a futás mellett (Török Ferenc 1993). A német Condition című szaklap szerint Kis-Király a legképzettebb ultrafutó, aki nem idegeskedik a rajt előtt.) Az extrém sportokat bemutató Sports extrêmes című könyv francia szerkesztője Didier Braun három oldalt szentel Kis-Király futásának bemutatására (Braun, 1989). A Bécs–Budapest Szupermaratonon aratott győzelmét Héder Barna a Telesport műsorszerkesztő-riportere örökítette meg sikeresen. Kiegészítő sportjai és tevékenységei között fontos szerepe van a labdarúgásnak, sífutásnak és a sakknak. Legjobb eredményei
Sportszakmai elismeréseiA Magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnoka (MASZ UB, 2016) Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia