Kaposvárott szerzett gimnáziumi érettségije után vegyészmérnökként végzett 1954-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1956-os forradalom idején fegyveres őrként védte a közelgő oroszok elől az újpesti Városházát. A menekülő politikusoktól eltérően ő kitartott. A Budapesti Műszaki Egyetem gazdasági mérnök képzés keretén belül megismerkedett a közgazdaság- és üzemgazdaságtannal, a szervezet- és vezetéselmélet korabeli irányzataival, módszertani hátterével. 1962-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyipari gazdasági-mérnöki oklevelet szerzett. A Dunakeszi Konzervgyár laboratóriumi mérnöke (1954-1956), üzemvezetője (1956-1959), főtechnológusa (1959-1962), az Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Főosztályának Főmérnöke. A BME Ipari Üzemgazdaságtani Tanszék egyetemi adjunktusa (1962-1974), egyetemi docense (1974-1986). 1986-ban Máriás professzor invitálására került át a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar) Vállalatgazdasági csoportjához. Az 1963-ban benyújtott kandidátusi értekezését csak 1974-ben engedték megvédeni, valamint a hazai tudományosságtól sem kapta meg méltó elismerését. 1990-ben megszerezte a tudomány doktora fokozatot. Jelentős részben neki köszönhetjük, hogy a rendszerelmélet és a döntéselmélet kutatási eredményei hazánkban szinte az eredmények megjelenésekor bekerültek a tudományos közgondolkodásba, és ami talán még fontosabb az oktatásba. „Döntéselméleti előfeltevések kritikája” címen védte meg akadémiai doktori értekezését, amiben a kvantitatív módszerek széles körű elterjesztésén fáradozó tudós, a „vakbuzgó” kvantifikálás veszélyeire, a rendszerben való gondolkodás humán dimenzióinak a fontosságára figyelmeztetett. 1991-től egyetemi tanárként, majd 2001-től mint emeritus professzor segítette szakmai tudásával egyetemét. 1999-ben felkérték a PhD-képzés elnökének. Számos alapítványt hozott létre, részt vett a Duna-kör munkájában, alapítója volt az egykori MDF-nek, és elnöke volt a Dunakeszi Konzervgyár Munkástanácsának. Az első országgyűlési választás előtt felkérték, vegyen részt az akkoriban legnagyobb rendszerváltó párt választási programjának megírásában. Matematikai statisztikával, döntéselmélettel, gazdaságetikával, kockázatelmélet-kutatással, illetve ezek környezetvédelmi vonzataival foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a rendszerelméleti döntések elméleti és módszertani kérdéseinek vizsgálata terén, a rendszerelmélet meghonosításának magyarországi kezdeményezője. A magyar élelmiszeriparban elsőként szervezte meg vállalati szinten az eredményes és hatékony matematikai statisztikai minőségellenőrző és szabályozó rendszert, illetve lineáris termelésprogramozást. Részt vett a döntéselméleti KIPA módszer kidolgozásában. Sikeres bokszoló és utóbb harcművész is volt .
A Százak Tanácsának tagja, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Iustitia et Pax Bizottság elnökségi tagja volt.
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora annak idején így búcsúzott tőle: „Mert szerencsések voltunk mi mindnyájan, akik körülötte lehettünk, mert mi mindnyájan sokat tanulhattunk tőle. Nem csak tudományt, bár abban is kiemelkedőt alkotott, nem csak az oktatás, a hallgató iránti szeretetét. Nem csak az általános műveltség példaértékűen magas fokát, de mindenekelőtt a rendíthetetlen hitet, az egyenes jellemet, a megalkuvás elvetését.”Az MTA a halhatatlanok közé emelte Dr. Kindler József professzort, a reneszánsz embert (magyar nyelven). Dunakanyar Régió, 2023. március 30. (Hozzáférés: 2024. május 11.)
Kérésére a dunakeszi Szent Mihály-templom urnatemetőjébe lett eltemetve.
Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Főosztályának főmérnöke (1962)
BME Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék egyetemi adjunktusa (1962–1974) egyetemi docense (1974–1986)
MKKE Vállalat-gazdaságtan Tanszék egy. docense (1986–1989), a BKE Gazdálkodási Kar Környezet gazdaságtani és Technológia Tanszék egy tanára (1989. júl. 1. – 1999. okt. 1.), emeritus professzora és a PhD-képzés elnöke (1999-től).
Az Államigazgatási Egyetem emeritus professzora
Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság Igazgatótanácsának tagja (1992–1993).
Közéleti szerepvállalásai
Szervezési Tanács a KIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetben. A Szervezési Tanács tagja (1972-)[1]
Az MTA Rendszerkutatási Komplex Bizottság tagja (1975–1985)
Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság tagja (1980-tól)[2]
Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság tagja (1980-tól)
Művészetelméleti Összehasonlító Munkabizottság tagja (1980-tól).
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Mintavételelméleti Munkabizottsága, a Society for General Systems Research tagja (1984-től)
Neumann János Számítógéptudományi Társaság Rendszerelméleti Szakosztály vezetőségi tagja
MTESZ Szervezési és Vezetési Szakosztály vezetőségi tagja
Magyar Jogász Szövetség Szervezési és Statisztikai Szakosztály vezetőségi tagja
Magyar Alkotók és Gondolkodók (MAG) alapító tagja
A Magyar Rádió Rt. Felügyelőbizottságának elnöke (1996–1999)
Rendszerelmélet. Válogatott tanulmányok. (társszerző: Kiss István:) Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969.
Heurisztikus módszerek, heurisztikus programozás és jelentőségük a szervezés-metodika fejlesztése szempontjából. Budapest, BME. 1970.
Rendszerkutatás. (szerkesztő Kiss István) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973.
A szervezés időszerű kérdései. (társszerzők: Ladó László, Szánthó Sándorné Deli László, Kocsis József, Maczó Kálmán, Szabó Gyula, Erdősi Gyula). Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1973. (Szocialista vállalat. 24000 Ft. jutalomban részesült.)[7]
Komplex rendszerek vizsgálata: Összemérési módszerek. (társszerző Papp Ottó) Budapest, Műszaki Kiadó, 1977.
A Delphi módszer elmélete és alkalmazástechnikájának leírása. 2. kiadás. Budapest, Országos Vezetőképző Központ, 1980.
A vezetés és szervezés oktatásáról. (társszerzők: Kiss István, Máriás Antal) Közgazdasági Szemle – 1982. november.[8]
Matematikai statisztika. Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar. Budapest, Tankönyvkiadó, 1982.
A kreativitást növelő módszerek alkalmazása. (társszerzők: Klein Sándor, Papp Ottó, Tibay György) Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, 1990.
Fejezetek a döntéselméletből. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék. Budapest, Aula, 1991.
Az iskolateremtő Kindler József. A Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében ünnepélyes körülmények között 2009. december 10-én került sor az MTA VSZB, valamint a Corvinus Egyetem rendezésében Kindler professzor köszöntésére, életművének méltatására, az ünnepelt tiszteletére írott kötet bemutatására és átadására. A rendezvény felett Pálinkás József, az MTA elnöke, Mészáros Tamás professzor, a Corvinus Egyetem rektora és Barakonyi Károly professzor, az MTA VSZB elnöke vállalt védnökséget, míg a levezető elnöki tisztet Vida Gábor akadémikus látta el. A Kádár Katalin szerkesztésében megjelent kötet 40 szerző méltatását, emlékezését tartalmazza, bevezetőjét Sólyom László köztársasági elnök úr írta. Vezetéstudomány, 2010. 3. sz.Az iskolateremtő Kindler József
Huszthy: Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000.
Ki kicsoda Dunakeszin 2001. Szerk. Preysing Frigyes. Dunakeszi, Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár, 2002.
Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
