Keselyűk
A keselyűk Eurázsia (például Horvátország), Afrika és Amerika viszonylag nagy testű, dögevő madarai. Az ausztráliai faunabirodalomba nem jutottak el. Rendszertani helyzetük, felosztásukA taxon vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjén belül polifiletikus. A huszonhárom keselyűfajt két jól elkülönített, rendszertanilag nem egyenrangú csoportba sorolják:
Újvilági keselyűfélékAz újvilági keselyűfélék (Cathartidae) csak az amerikai kontinenseken fordulnak elő, 5 nemükbe 7 fajt sorolnak. Rokonságuk vitatott, egyes genetikai vizsgálatok szerint nem a vágómadár-alakúak közé tartoznak, hanem a gólyaalakúakhoz. Óvilági keselyűformákAz óvilági keselyűformák (Aegypiinae) a sasok, ölyvek és héják közelebbi rokonai. Kilenc nemet és 16 fajt sorolnak ide. Eurázsiában és Afrikában élnek. MegjelenésükEltérő származásuk dacára viszonylag hasonló külsejű és életmódú fajok tartoznak a csoportba. Testük általában 60-100 centiméter hosszú; szárnyuk nagy és széles. Fejük többnyire csupasz, tollatlan. ÉletmódjukNappal aktívak, táplálékukat a levegőben körözve keresik. Röptük jellegzetes, szárnycsapások nélküli keringés. Éles szemükkel messziről meglátják az állattetemeket. Keselyűk a kultúrábanAz ókori Egyiptomban Mut és Nehbet istennőket gyakran ábrázolták keselyűként. Keselyűt ábrázolt több hieroglifa, például a többnyire az A hangnak megfelelő alef (saskeselyű), valamint a Mut anyaistennőt, illetve az anyát jelentő szó.k
Érdekesség
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia