|
Kerkrade
.jpg) Kerkrade (holland kiejtés: [ˈkɛrkˌraːdə]; ripuari: Kirchroa; limburgi: Kirkraoj; németül: Kerkrade vagy Kirchrath) város Limburg délkeleti részén, Hollandia legdélibb tartományában . A Parkstad Limburg agglomeráció részét képezi. Kerkrade a német Herzogenrath város nyugati részéhez tartozott, amíg az 1815-ös Bécsi kongresszus meg nem húzta a jelenlegi holland-német határt és ezzel el nem választotta a városrészeket.[2] Napjainkban Kerkrade keleti széle jelzi a nemzetközi határt. A két város lakossága a külvárosi településekkel együtt megközelíti a 100 ezer főt, melynek megközelítően a fele német, a fele holland oldalon él. TörténelemKerkrade története szorosan kapcsolódik a szomszédos németországi Herzogenrath városéval, amely az itt húzódó holland-német határ német oldalán fekszik.[3] A Worm (németül Wurm) folyó mellé települt Herzogenrath (hollandul s'Hertogenrode) neve a 11. században Rode volt. Az 1104-ben Ágoston-rendi szerzetesek alapította Kloosterrade, vagy más néven Rolduc nevű apátság[4] Annales Rodenses című könyvében említik először Rode néven,[5] mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. Az apátság alapvetően befolyásolta Kerkrade sorsát, megalapítását követően a környező tanyák és falvak is felvirágoztak, a Maastrichtból Kölnbe vezető fontos középkori kereskedelmi útvonal Kerkradén és Herzogenrathon keresztül vezetett át.[6] I. János a Brabanti Hercegség csapatai élen az 1288-as Worringeni csatában elnyerte a Limburgi Hercegséget, benne "Rode Hercegséggel" (akkor hollandul 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade; németül Herzogenrath; franciául Rode-le-duc), mai nevén Kerkradéval.[6] Mint Dél-Hollandia számos részén, a hely az elmúlt évszázadokban itt is többször is gazdát cserélt, a terület 1430-ban a Burgundi Királysághoz került, amely viszont 1477-ben a Habsburg Birodalom része lett. A reformáció és a felvilágosodás közvetett következményeként hosszú folyamat során alakult ki az Egyesült Holland Köztársaság, amely a Spanyolország elleni 1568 és 1648 közötti nyolcvanéves háborúval zárult, amely valójában inkább fegyveres konfliktusok sorozata volt, és a harmincéves háborúval együtt ért véget. Ennek eredménye Hollandia kiválása a Német Birodalomból és az Egyesült Holland Köztársaság függetlensége lett. Különösen a konfliktus korai szakaszában Kerkrade többször volt a szembenálló felek közötti háborúk elszenvedője, több alkalommal fosztogatás és pusztítás színhelyévé tették, főként a spanyol csapatok. E háborús tapasztalatok közvetett következménye volt a kerkradei Szent Sebestyén lövészegylet megalapítása, amelyet először 1617-ben említ egy dokumentum. Kerkrade 1661-ben az Egyesült Holland Köztársaság része lett, de 1663-ban a Klosterrath apátság akkori főapátjának kezdeményezésére újra spanyol fennhatóság alá került. Ezt követően 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia uralom alá került. 1815-ben, amikor a Bécsi kongresszust követően megalakult a Holland Királyság,[7] a határt a város közepén, Kerkrade és Herzogenrath között húzták meg.[6] A 18. században a Rolduc szerzetesei kisüzemi szénbányászatba kezdtek. A modernebb, világiak által végzett kitermelés 1860-ban kezdődött, aminek következtében Kerkrade jelentősen megnőtt, különösen a főként dél-európai bányászok állandó letelepedésének következményeként. Amikor 1900 körül megnyitották a Willem Sophia bányát, a város még gyorsabban fejlődött, és olyan régi falvakat is bekebelezett, mint Chèvremont. Az 1960 utáni évtizedekben az összes limburgi bányát bezárták.[8] A település egyik legrégebbi épülete Erenstein, egy kastély, amelynek eredete a 14. századra nyúlik vissza. Utca, mint országhatárA Nieuwstraat (németül Neustraße) utca közepén húzódik a Kerkradét és Herzogenrathot, Hollandiát és Németországot összekötő város- és országhatár. A "határt" a németek az első és a második világháború alatt jelentősen megerősítették.[2] A második világháborút követően, 1951-ben mindkét ország az Európai Unió alapító tagja lett. Az Unió megalapítását követően gyalog mindkét országból szabaddá vált a határátlépés. A járművek részére viszont egy 30 cm magas fallal jelölték a határt az egész utcahosszában, számukra megmaradtak a határátkelők és változatlanul folytatták a határellenőrzéseket.[2] 1995-ben a "falat" a Schengeni egyezmény alapján teljesen elbontották. A Nieuwstraat ma már egy kétirányú út, a felszabadult területen fák és kerékpársávok vannak. A határ jelöletlen, így a közlekedés során például a körforgalomban, vagy egy előzéskor nem lehet észlelni a "határátlépést".  A két város ma már megosztja a közszolgáltatások egy részét,[9] és gazdaságfejlesztési céllal kétnemzetiségű „Eurode városként” hirdeti magát.[2] Közös kétnemzetiségű irodakomplexumuk is az Eurode nevet kapta, és úgy épült, hogy a határ közvetlenül az épület halljának közepén haladjon át, az épület egyik szárnya Kerkradéban, a másik Herzogenrathban van.[10] Városrészek
ZeneNégyévente Kerkradéban rendezik meg a World Music Contest, az amatőr, hivatásos és katonai zenekarok versenyét. Emellett három éve itt tartják a Drum Corps Europe bajnokságot is.[11]  KözlekedésKerkradénak 4 vasútállomása van:
Egy másik állomás, Kerkrade West vagy Spekholzerheide, 1988-ban bezárt. 1992 óta egy múzeum a ZLSM múzeummá alakították át. VíztározóA Kerkradétől nyugatra folyó Anstel-patak gátjának megépítésével egy körülbelül 20 hektáros víztározót alakítottak ki. Ennek környéke nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Ez az egyetlen víztározó Hollandiában. Sport
Híres kerkradeiek
Sport
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
