Kerényi Miklós György

Kerényi Miklós György
Született	1913. február 7.[1] Budapest
Elhunyt	1988. augusztus 15. (75 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kerényiné Kéri Margit
Gyermekei	Kerényi Miklós Gábor
Szülei	Kerényi (Kohn) Ede Eisler Alice
Foglalkozása	operaénekes énektanár
Sírhelye	Farkasréti temető (60pcs-19-22)[3]
Sablon Wikidata Segítség

Kerényi Miklós György (Budapest, Józsefváros, 1913. február 7.[4] – Budapest, 1988. augusztus 15.)[5] operaénekes, énektanár. Felesége Kéry Margit (1921–2001) énekművész, énektanár. Kerényi Miklós Gábor (1950–) rendező édesapja.

Élete

Kerényi Ede (1879–1956) serfőzdei tisztviselő és Eisler Alice fia.[6] Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Ezt követően Berlinbe ment, ahol Isa Alden növendéke volt, majd a milánói konzervatóriumban Aureliano Pertilénél(wd) tanult. Hazatérése után Szamosi Lajosnál folytatta énektanulmányait. 1931-től a háború végéig rendszeresen fellépett hangversenyeken, s repertoárja felölelte az opera- és operettirodalom szinte teljes skáláját. Gyakran volt hallható a Rádióban. A második világháború után a Munkás Kultúrszövetség Énekiskolájában vezető tanárként dolgozott 1949-ig, amikor is az Állami Zenekonzervatórium (későbbi nevén Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) tanszékvezető énektanára lett. 1955 és 1969 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Intézetében az ének módszertant oktatta és gyakorlatvezető tanár volt. 1946 és 1979 között országos ének-szakfelügyelőként is működött.

Munkahelyei

• 1931–1945: opera-, hangverseny-, rádióénekes
• 1945–1949: Munkás Kultúrszövetség Énekiskola - vezető tanár
• 1949–1988: Állami Zenekonzervatórium (= Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) Budapest tanszékvezető tanár
• 1949–1955: Pedagógiai Főiskola, Budapest - énektanár
• 1955–1969: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Intézet - ének-zene módszertan és gyakorlatvezető tanár
• 1946–1979: országos ének-szakfelügyelő

A Magyar Zeneművészek Szövetségének tagja, Országos Zenepedagógiai szakosztály tagozatvezető, választmányi elvi bizottsági, didaktikai bizottsági tag, Országos Tantervi reformbizottság tagja, csoportvezető, stb.

Könyvek, tanulmányok

• A magyar énektanítás útja (1948)
• A kóruséneklés alapjai (1949)
• Hangképzés elmélet és gyakorlat (1950, 1951, 1952, 1954, 1959)
• Az éneklés művészete és pedagógiája (1959, 1966, 1985 posztumusz kiadás: 1998)
• Százszínű csokor - idegen népdalok gyűjteménye (Kerényiné Kéri Margittal közösen) (1966)
• Énekiskola I.-II.-III. kötet (Kerényiné Kéri Margittal közösen) (1967)
• Társasének (Kerényiné Kéri Margittal közösen) (1985)
• Dalszövegek, műfordítások bel- és külföldi tudományos folyóiratokban.

Díjai, elismerései

• Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1965)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1973)
• Szocialista Kultúráért (1977)
• Kiváló Munkáért (1983)[7]

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07761.htm, Kerényi Miklós György, 2017. október 9.
2. 2020. július 9., PIM60725, https://resolver.pim.hu/auth/PIM60725
3. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 25.
4. Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 999/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
5. Kerényi Miklós György elhunyt (1988. szeptember 6.) Esti Hírlap, 33. évfolyam, 211. szám
6. Szülei házasságkötései bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1332/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
7. Művelődési közlöny (1983. március 4.) 27. évfolyam, 5. szám

Források

• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
• Kerényi Miklós György (1988. november 1.) Muzsika, 31. évfolyam, 11. szám
• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.