Kenneth G. Wilson

Kenneth G. Wilson
Életrajzi adatok
Született	1936. június 8. Waltham
Elhunyt	2013. június 15. (77 évesen) Saco
Ismeretes mint	elméleti fizikus egyetemi oktató neveléstudós fizikus
Iskolái	California Institute of Technology Harvard Egyetem Harvard Főiskola George School
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Harvard Egyetem
Doktorátusi tanácsadói	Murray Gell-Mann
Tudományos fokozat	An investigation of the Low equation and the Chew-Mandelstam equations (PhD, 1961)
Szakmai kitüntetések
Guggenheim-ösztöndíj fizikai Nobel-díj (1982, 1 150 000 kr) Boltzmann Medal (1975) fizikai Wolf-díj (1980) Dirac Medal for the Advancement of Physics (1989) Josiah Willard Gibbs Lectureship (1980) Eringen-emlékérem (1984) Franklin-érem (1982) az Amerikai Fizikai Társaság tagja Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1973) Aneesur Rahman Prize for Computational Physics (1993) American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja

Kenneth Geddes " Ken" Wilson (Waltham, Massachusets 1936. június 8. – 2013. június 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus. Úttörő

eredményeket ért el részecskefizika, azon belül is a számítógépek elméleti részecskefizikán belüli alkalmazhatósága és a renormalizációelmélet területén. 1982-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a fázisátalakulások — ezen belül is a renormalizációs csoport alkalmazásáért — vizsgálatával kapcsolatos eredményeiért.

Élete

Wilson 1936. június 8-án született a massachusettsi Walthamben Emily Buckingham Wilson és E. Bright Wilson legidősebb gyermekeként. Apja vegyész volt, aki a Harvard Egyetem kutatójaként jelentős eredményeket ért el a mikrohullámú kibocsátás terén. Édesanyja is fizikusnak készült a házasságát megelőzően. Anyai nagyapja gépészmérnök az MIT professzora volt, míg apai nagyapja ügyvéd és az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának tagja.

Élete során számos iskolába járt, köztük Wellesley-ben és Woods Hole-ban (Massachusetts államban) végezte a második, harmadik és negyedik osztályt (két év alatt), majd a cambridge-i (Massachusetts) Shady Hill School-ban (ötödiktől nyolcadik osztályig), míg a kilencedik osztályt az angliai oxfordi Magdalen College School-ban, a tizedik és tizenkettedik osztályt (kihagyva a tizenegyediket) pedig a Pennsylvania keleti részén található George School-ban járta ki.

16 évesen a Harvard College-ra ment, ahol matematikát hallgatott, és két alkalommal, 1954-ben és 1956-ban, a William Lowell Putnam Matematikai Versenyen a legjobb öt közé került. [1] Nyári szabadsága alatt a Woods Hole Oceanográfiai Intézetben dolgozott. 1961-ben védte meg a doktori (PhD) fokozatát a Caltech Kellogg Laboratóriumában végzett munkája eredményeként. Murray Gell-Mann volt a témavezetője. Posztdoktori munkát végzett a Harvardon és a CERN-ben. [2]

1963-ban csatlakozott a Cornell Egyetem Fizikai Tanszékéhez, 1970-ben lett egyetemi tanár. Ebben az időszakban a SLAC-en is kutatott. 1974-ben kinevezték a Cornell James A. Weeks fizikaprofesszorának.

1982-ben megkapta fizikai Nobel-díjat a wilsoni renormalizációs csoport kidolgozásáért, és annak alkalmazásáért a fázisátalakulások és kritikus viselkedés terén. [3]

1980-ban Michael E. Fisherrel és Leo Kadanoffal együtt elnyerte a fizikai Wolf-díjat. További kitüntetései közé tartozik az AC Eringen-érem, a Franklin-érem, a Boltzmann-érem és a Dannie Heinemann-díj. 1975-ben az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia, valamint az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották. 1984-ben pedig az Amerikai Filozófiai Társaság tagjává is választották [4]

1985-ben kinevezték a Cornell Egyetemen a Tudományos és Műszaki Elméleti és Szimulációs Központ igazgatójának (amely ma Cornell Theory Center néven ismert), amely a National Science Foundation által létrehozott öt nemzeti szuperszámítógép-központ egyike. 1988-ban Wilson csatlakozott az Ohio Állami Egyetem oktatói karához. Wilson 1995-ben Maine államban található Graybe költözött. Itt az Ohio Állami Egyetemen oktatott és kutatott egészen 2008-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Halála előtt aktívan részt vett a fizika oktatásával kapcsolatos kutatásokban, és a középiskolai hallgatók természettudományos és matematikai „aktív bevonásának” korai támogatója volt.

PhD hallgatói közé tartozott számos jelentős fizikus, mint például HR Krishnamurthy, Roman Jackiw, Michael Peskin, Serge Rudaz, Paul Ginsparg és Steven R. White .

Wilson testvére, David szintén a Cornell Molekuláris Biológiai és Genetikai Tanszékének professzora volt haláláig. [5] Felesége, Alison Brown pedig kiemelkedő informatikus volt.

2013. június 15-én, 77 éves korában halt meg limfómában a Maine államban található Sacoban. [6] [7] [8]

Díjak és kitüntetések

• Dannie Heineman-díj matematikai fizikaiért, 1973
• Boltzmann-érem, 1975
• Wolf-díj, 1980
• Harvard Egyetem, D.Sc (Hon.), 1981
• Caltech, Kiváló Öregdiák-díj, 1981
• Franklin-érem, 1982
• Fizikai Nobel-díj, 1982
• Az American Academy of Achievement Golden Plate díja, 1983 [9]
• AC Eringen-érem(wd), 1984
• Aneesur Rahman - díj, 1993 [10]
• Amerikai Fizikai Társaság munkatársa, 1998
• Australian National University, kitüntetett évfordulós ösztöndíjas, 1996

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kenneth G. Wilson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

1. Putnam Competition Individual and Team Winners. Mathematical Association of America. [2014. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
2. Overbye. „Kenneth Wilson, Nobel Physicist, Dies at 77”, The New York Times, 2013. június 20. (Hozzáférés: 2018. április 10.) 
3. Wilson (1974). „The renormalization group and the ε expansion”. Physics Reports 12 (2), 75–199. o. DOI:10.1016/0370-1573(74)90023-4. ; Wilson (1983). „The renormalization group and critical phenomena”. Reviews of Modern Physics 55 (3), 583–600. o. DOI:10.1103/RevModPhys.55.583. ; Wilson (1974). „Critical phenomena in 3.99 dimensions”. Physica 73 (1), 119–128. o. DOI:10.1016/0031-8914(74)90229-8. 
4. Member History. American Philosophical Society
5. Renowned biochemist David B. Wilson dies at 77 | Cornell Chronicle (angol nyelven). news.cornell.edu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
6. Overbye, Dennis (2013. június 20.). „Kenneth Wilson, Nobel Physicist, Dies at 77”. NY Times. 
7. (2013. június 18.) „Physics Nobel laureate Kenneth Wilson dies”. Cornell Chronicle. 
8. Kadanoff (2013). „Kenneth Geddes Wilson (1936–2013) Nobel-prizewinning physicist who revolutionized theoretical science”. Nature 500 (7460), 30. o. DOI:10.1038/500030a. PMID 23903743. 
9. Golden Plate Awardees of the American Academy of Achievement. www.achievement.org. American Academy of Achievement
10. 1993 Aneesur Rahman Prize for Computational Physics Recipient. American Physical Society. (Hozzáférés: 2022. január 9.)

Külső hivatkozások

• Kenneth G. Wilson on Nobelprize.org including the Nobel Lecture, December 8, 1982 The Renormalization Group and Critical Phenomena
• Kenneth G. Wilson on www.nobel-winners.com
• Kenneth G. Wilson's Homepage (on Archive, the original at Ohio State University no longer exists) a Wayback Machine-ben (archiválva 2007. július 3-i dátummal)
• Kenneth G. Wilson's brief CV, from Ohio State University (PDF file)
• Publications on ArXiv
• Interview with Ken Wilson in 2002
• Kadanoff (2013. június 29.). „Kenneth Geddes Wilson, 1936-2013, An Appreciation”. Journal of Statistical Mechanics: Theory and Experiment 2013 (10), 10016. o. DOI:10.1088/1742-5468/2013/10/P10016. 
• Cardy, John (2013. augusztus 8.). „The Legacy of Ken Wilson”. Journal of Statistical Mechanics: Theory and Experiment 2013 (10), 10002. o. DOI:10.1088/1742-5468/2013/10/P10002.