Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület

Nem tévesztendő össze a következővel: Mohos-tőzegláp.

Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Kelemér Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Terület	0,569 km²
Alapítás ideje	1951
Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″48.471458, 20.539787Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 32′ 23″48.471458, 20.539787

A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása

A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.

A Nagymohos mintegy 320 méter hosszan terjed ki északkelet-délnyugati irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter széles. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp és a dagadóláp.

A Kismohos nyugat-keleti irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.

A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt dr. Zólyomi Bálint (1931) és dr. Czenthe Botond (1983)[1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról.

A terület megközelítése a legegyszerűbben a Kelemér és Putnok közt húzódó 2602-es út felől közelíthető meg, az Országos Kéktúra útvonala a tavak közelében halad el. Az útról Kelemértől mintegy 3 kilométer után kell letérni, ott, ahol a Kéktúra útvonala keresztezi azt; a letérés helye nincs különösebben jelezve, de a Kéktúra útirányjelző táblái elegendő útmutatással szolgálhatnak.

Jegyzetek

1. Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)

Források

• Keleméri Mohos-tavak TT. Aggteleki Namzati Park Igazgatóság, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
• LEGENDÁS LÁPSZEMEK KELEMÉREN (video). Turista Magazin. (Hozzáférés: 2019. január 7.)^[halott link]