hu Kazinczy utca (Budapest, VII. ker%C3%BClet)

	Kazinczy utca
	Az egykori Erzsébetvárosi Takarékpénztár székháza
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Városrész	Budapest VII. kerülete
Létrejötte	1879
Névadó	Kazinczy Ferenc
Korábbi nevei	Kereszt utca
Nevezetes épületei	51. sz. Fodor Gyula (építész) szecessziós bérháza
Irányítószám	1075
	Földrajzi adatok
Hossza	0,618 km
Távolság a központtól	2 km
	Elhelyezkedése
	Kazinczy utca Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
	é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 03′ 45″47.498452°N 19.062494°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 03′ 45″47.498452°N 19.062494°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy utca témájú médiaállományokat.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kazinczy utca (egyértelműsítő lap).

A Kazinczy utca Budapest VII. kerülete (Erzsébetváros) egyik keskeny keresztutcája a Rákóczi út és a Király utca között.

Fekvése

Az utca Belső-Erzsébetvárosban található, a Rákóczi út és a Király utca között húzódik (számozása is ebben az irányban halad). A járműközlekedés szempontjából egyirányú utca, a haladási irány a Király utcától a Rákóczi út felé van kijelölve.

Története

Egykor zöldségeskertek húzódtak a mai Belső Erzsébetváros Károly körúttól az Akácfa utcáig terjedő részén. Az 1740-es években a Dob utca vagy a Király utca helyén volt dűlőutak mentén lakóházakat kezdtek építeni Pest növekvő lakosságának elhelyezésére. Ezeket eleinte a Dohány utcára nyíló zsákutcából lehetett megközelíteni. 1750 körül újabb házak épültek ide, amivel a zsákutca meghosszabbodott, így elérve a szomszédos párhuzamos Dob utcát. Ez lett az akkori Terézváros első keresztutcája, a Kreutz Straße, azaz Kereszt utca.

Újabb tíz év elteltével a telkeken további házhelyeket, szám szerint 14-et alakítottak ki a Dob és a Király utca között. Ez lett a Neuegasse (Új utca), amely 1765-től a Kiskereszt utcát hozta létre. A korábbi Kereszt utca lett a Nagykereszt utca. A Kiskereszt és Nagykereszt utcát 1879-től Kazinczy utcának nevezték el. A Belső Erzsébetváros eme legszűkebb utcája első házán az utca névadójának, Kazinczy Ferencnek, a 18–19. századi magyar nyelvújítás úttörőjének emléktáblája olvasható.

A valamikori zsidónegyed módosabb aranyművesei, ékszerészei építtették ide szecessziós bérházukat, amelynek földszintjén műhelyük és üzletük volt, az első emelet utcafrontján laktak, a ház többi részét bérbeadták. Az épületeket kívül-belül nemritkán Róth Miksa műhelyének üvegképei és más kvalitásos iparművészek munkái díszítették.

Nevezetes épületei

21. szám: Magyar Elektrotechnikai Múzeum, 1975-ben alapították. Eleinte a Budapesti Elektromos Művek finanszírozta. Közhasznú társasággá alakulása óta egyes villamos ipari vállalatok, és országos pályázati támogatások tartják fenn. Eredetileg 30/10 kV-os transzformátorállomásnak épült, amelyet 1934-ben Arvé Károly és Gerstenberger Ágoston építészek Bauhaus-stílusban terveztek. Az épület mögött az áramátalakító állomás gépcsarnoka van, amely kb. 100 évig a Belvárost látta el egyenárammal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben az egész komplexumot műemléknek nyilvánította. 1982-ben a gyűjtemény múzeumi rangra emelkedett. A kapcsolótermekből az első és a második emeleten lettek a kiállítótermek.
A zsinagóga építésekor Löffler Béla és Löffler Sándor építészek, a 19–20. század fordulóján divatos magyar lechneri és osztrák szecesszió irányzatát követték.
55. szám: emléktáblája szövege: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcainak felfedezésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről-kézre adják. Állította a Magyar Kártyások nevében Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében”. 1987-től 2018-ig e házban működött Wichmann Tamás többszörös kenus világbajnok kisvendéglője.^[3]