Kava (település)

Kava
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 05′ 12″47.8139292, 18.086659Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 05′ 12″47.8139292, 18.086659
A Wikimédia Commons tartalmaz Kava témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Kava (szlovákul Kava) Komárom városrésze Szlovákia Nyitrai kerületének Komáromi járásában. Mintegy 360 lakosa van.[1]

Fekvése

A városközponttól 9 km-re északra fekszik, a Vág-Duna bal partján.

Élővilága

• 
• 
• 

Kaván egy gólyafészket, külterületén további két gólyafészket tartanak nyilván.[2]

Története

A szildombi szőlősökben kora középkori temetkezést találtak.[3]

Első írásos említése (önálló községként) 1075-ből származik. Az 1260-as évek határjárási jegyzőkönyveiben „Coa” néven szerepelt. A település később elpusztult, majd pusztaként újratelepült. 1407-ben Kavai Posár Domokos tiltja az érseki nemeseket és jobbágyokat birtokrészei megszerzésétől.[4]

Vályi András 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír róla: „KÁVA. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai több Urak.”[5]

1849. március 27-én komáromi önkéntes szekeresgazdák és huszárok rajtaütéssel 9 ellenséges lovast fogtak el Kaván. A 19. század közepén Fényes Elek ezt írja róla: „Kava, puszta, Komárom vmegyében, határa jelenleg a vizvári puszta határával egybe van olvadva. 1548. Amade Mihály a Csuzyakat bizonyos Hethemes nevü halastó végett perbe idézi. 1754. Ocskay Julianna, Balogh Pál hitvese Hunyady János gondnoka s többek ellen zálogpert indít.”[6]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Komárom vármegyét tárgyaló része szerint: (Keszegfalvához) „...tartoznak Bálványszakállas, Homok, Kava, Királyné, Rakóhát és Vízvár puszták, Lohot és Szőlős dűlők, végre a nagyszigeti házcsoport. Kava puszta okleveles említése már 1075-ben történik. 1260-1270 között Coa alakban szerepel és ekkor Tamás, Balyan és Opour osztozkodnak e birtokon. 1420-ban Pozsár vagy Posár Domokos a Kavai előnevet használja.”[7]

1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

A település sokáig Keszegfalvához tartozott, 1954-ben csatolták Komáromhoz. 1978-ig önálló mezőgazdasági szövetkezete volt, ekkor a vágfüzesi szövetkezethez csatolták. Kaván négyosztályos alapiskola működött, futballcsapata Vágfüzessel közös.

Nevezetességek

• A Szt. László-kápolna 2002-ben épült. A falán 2003-ban elhelyezett emléktábla a 2. világháború áldozatainak állít emléket.
• A Kavicsos-tavak kedvelt fürdőhely az egykori kavicsbánya helyén.

Képtár

• 
  Kava központjában
• 
  Harangláb a temetőben
• 
  A kavai alapiskola
• 
  A Kavicsos

Lásd még

• Komárom
• Cserhátpuszta
• Gadóc
• Harcsás
• Örsújfalu

Jegyzetek

1. Komáromi Lapok, 2007. május 30.
2. bociany.sk
3. Točík 1978: Záchranný výskum v Komjaticiach. AVANS 1977, 263; Fusek, G. 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
4. Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II/2. Budapest, 72 No. 5638.
5. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. [2022. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
6. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
7. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)

Források

• Őskori temető, érdekes lelet megyénkben. Komárom Lapok 16/17 (április 27.)
• Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
• Prohászka Péter 2013: Hroby z 10. – 11. storočia a iné nálezy z Komárna – Kavy. Zbor. SNM - Archeológia 23, 117-124.
• Prohászka Péter 2013: 10-11. századi sírok és egyéb leletek Révkomárom-Kava-pusztáról. Folia Archaeologica 55, 207-216.
• Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 17.