Kastellet
A koppenhágai Kastellet Észak-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt erődítménye. Alaprajza ötágú csillag alakú. Öt bástyája a következő neveket viseli: Király-bástya (Kongens Bastion), Királynő-bástya (Dronningens Bastion), Gróf-bástya (Grevens Bastion), Hercegnő-bástya (Prinsessens Bastion) és Herceg-bástya (Prinsens Bastion). Az erődnek saját temploma és szélmalma is van. Történelem![]() A Kastellet építését IV. Keresztély dán király kezdte el 1626-ban, amikor Koppenhága városfalának északi részén egy várárkot ásatott. A királynak nagy tervei voltak: eredetileg egy kastélyt építettek volna ide, ahol az uralkodó maga is menedéket találhatott volna, de ezt a tervet pénzügyi okokból elvetették. Az építkezést másodszülött fia és utódja, III. Frigyes folytatta.[1] Koppenhága svéd ostroma (1658-1660) után a holland építészt, Henrik Rusét bízták meg az építmény újjáépítésével és kibővítésével. Az erőd a Citadellet Frederikshavn („Frederikshavni Citadella”) nevet kapta, de inkább Kastellet („a citadella”) néven ismert. Az erődítmény szerepet játszott a város megvédésében az angolok ellen az 1807-es koppenhágai csatában. Itt nőtt fel Christen Købke (1810–1848) dán festő, a dán festészet aranykorának egyik jeles képviselője, aki számos képet festett a területről. A Kastellet renoválására 1989-1999 között került sor.
![]() Jegyzetek
Fordítás
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Kastellet témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia