Karolinska Intézet

Karolinska Egyetem (Karolinska Institutet)
Alapítva	1810
Alapító	XIII. Károly svéd király
Hely	Svédország, Stockholm
Korábbi nevei	Kongl. Carolinska medico-chirurgiska institutet
Típus	egyetem svéd kormányzati szerv szervezet
Tanulólétszám	6000 (2015) 8070 (ősz az északi féltekén, 2020)
Hallgatói létszám	6000+3000
Tagság	ORCID Európai Egyetemek Szövetsége League of European Research Universities Science for Life Laboratory RElations, Work and Health across the life-course - A Research Data infrastructure Testbed Sweden Precision Health Cancer Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége Health Data Sweden Coalition for Advancing Research Assessment European Open Science Cloud Association Association of Swedish Higher Education Institutions ELIXIR Germany International Association of Universities University Alliance Stockholm trio
Elhelyezkedése
Karolinska Egyetem Pozíció Stockholm térképén
é. sz. 59° 20′ 56″, k. h. 18° 01′ 36″59.348888888889, 18.026666666667Koordináták: é. sz. 59° 20′ 56″, k. h. 18° 01′ 36″59.348888888889, 18.026666666667
A Karolinska Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolinska Egyetem témájú médiaállományokat.

A Karolinska Intézet (vagy Karolinska Egyetem, a régebbi szövegekben a Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem; svédül: 'Karolinska Institutet', röviden - KI) Európa egyik legnagyobb, legrangosabb orvosi egyeteme Stockholm Solna és Huddinge negyedében. A Karolinska Intézet a svéd orvosi kutatások 40%-át teszi ki a felsőoktatásban, a világ egyik legjobb orvosi kutatóközpontjának tekinthető. A KI-n működik a Karolinska Egyetemi kórház (Karolinska Universitetssjukhuset) is, amely Solna és Huddinge nagy kórháza.

A Nobel Közgyűlés a Karolinska Intézet 50 professzorából áll, ők határozzák meg évente a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj győztesét.

Története

Az Intézetet 1810-ben XIII. Károly svéd király a katonaorvosok képzésének javítására alapította, mivel az Oroszországgal vivott 1808–1809-es finn háborúban a sebesült katonák harmada a tábori kórházakban meghalt. Először a Kongl. Carolinska medico-chirurgiska institutet nevet kapta. Egyik alapítója a vegyész Jöns Jakob Berzelius volt. 1861-ben az Intézet egyetemi rangot kapott. Alfred Nobel a végrendeletében meghagyta, hogy a Karolinska Intézet jelölje ki a róla elnevezett Nobel-díj győztesét az orvostudomány vagy a fiziológia legjobbjai közül. Azóta a Karolinska Intézet összesen öt kutatója kapta meg a Nobel-díjat. A 20. században több intézményt és egyetemet a Karolinska Intézethez csatoltak, így jelenleg mintegy 6000 diákja és 3000 doktorandusz hallgatója van. Amellett, hogy a hangsúly a legmagasabb szintű kutatáson van, az Intézet mindig is elvárta a gyakorlati képzés magas színvonalát, ezért kezdettől fogva a Svéd Egészség és Sportiskolával együttműködik,[1] majd 1959-ben a Stockholmi Gyógytorna Intézetet, majd 1998-ban a Stockholmi Egészségtudományi Egyetemet a KI-be integrálták. Az egyetem színvonalas nemzetközi szakfolyóiratot ad ki.

Híres Karolinska-személyiségek

A járványos gyermekbénulás kutatói, Jakob Heine és Karl Oskar Medin büsztje Warm Springsben

Születési évük kronológiai sorrendjében listázva:

• Jöns Jakob Berzelius (1779–1848) professzor, „a modern kémia atyja”, a cérium és a szelén felfedezője, a szilícium, tórium, a titán és a cirkónium első előállítója.
• Carl Gustav Mosander (1797–1858) Berzelius tanítványa és 1836-tól követője, a lantán, az erbium és a terbium felfedezője
• Karl Oskar Medin (1847–1927) gyermekorvos, a járványos gyermekbénulás kutatója, szociálpolitikus (1883–1914 között professzor)
• Patrik Haglund (1870–1937) ortopédus
• Ivar Wickman (1872–1914) gyermekorvos, a neurológia docense, Schüler Medin tanítványa, paralíziskutató
• Göran Liljestrand (1886–1968) fiziológus és farmakológus
• Rolf Sievert (1896–1966) fizikus, a sievert mértékegység névadója
• Ragnar Granit (1900–1991) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1967
• Hugo Theorell (1903–1982) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1955
• Ulf von Euler (1905–1983) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1970
• Lars Leksell (1907–1986) fizikus, a radiosebészet és a gammakés feltalálója, a svéd tudományos akadémia tagja
• Sune Bergström (1916–2004) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1982 (Bengt Ingemar Samuelssonnal és John Robert Vane-nel közösen)
• Pehr Edman (1916–1977) vegyész
• Per-Olof Åstrand (1922–2015) fiziológus
• Lore Zech (1923–2013) humángenetikus, a kinakrin- vagy Q-kötésmódszer (kromoszóma) kifejlesztője
• Torsten Wiesel (* 1924) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas,1981
• Bengt Samuelsson (* 1934) élettani vagy orvostudományi Nobel-díjas, 1982 (Sune Bergströmmel és John Robert Vane-nel közösen)
• Hans Gösta Rosling (1948–2017) statisztikus és orvos, a svéd Orvosok Határok Nélkül alapító tagja

Lásd még: Karolinska Intézet (kategórialap)

Jegyzetek

1. Arnd Krüger: Geschichte der Bewegungstherapie, in: Präventivmedizin. Heidelberg: Springer Loseblatt Sammlung 1999.07.06. 1–22.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Karolinska-Institut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.