Karnitin

Karnitin
IUPAC-név	3-hidroxi-4-(trimetilammónio)butanoát
Kémiai azonosítók
ChemSpider	282
ATC kód	A16AA01 (l-alak)
Gyógyszerkönyvi név	Levocarnitinum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C7H15NO3
Moláris tömeg	161,20 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A karnitin aminosav-származék, mely az élőlények szervezetében két esszenciális aminosavból képződik: a lizinből, illetve a metioninból. Az egészséges embereknél általában megtermelődik a szükséges mennyiség, azonban szívbetegeknek vagy sportolóknak nagyobb mennyiségre van szükségük, így külön kell azt pótolniuk külső forrásokból. Legnagyobb mennyiségben a vörös húsok tartalmazzák.[1] Csak az l-karnitint ajánlják fogyasztani táplálék-kiegészítőként, a d-karnitin egyesek szerint mérgező hatású.

Szerepe a szervezetben

A szívizom számára, valamint a növekedéshez, fejlődéséhez és az izomzat fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Helyreállítja a normális szívműködést, javítja az izomzat oxigénellátását. Rendkívül fontos, mivel zsírégető hatású. Ez az aminosav-származék működteti azt a szállítórendszert, mely a zsírsavmolekulákat a sejtek mitokondriumába szállítja. Tehát a zsírfelhasználás függ a jelenlévő karnitin mennyiségétől. Az emberi szervezetben a májban, az agyban, valamint a vesében szintetizálódik.

A mitokondriumok a legtöbb élő sejtben megtalálható sejtalkotók. Szerepük a sejt energiatermelése. A mitokondriumok membránján többféle biomolekula helyezkedik el, köztük karnitin is. A mitokondriumok elsősorban cukrokat hasznosítanak, de ennek hiányában a lipidmolekulákat is képesek lebontani. A karnitinnek nagy szerepe van abban, hogy a sejtplazmában lévő lipideket a mitokondriumok belsejébe juttassa.

Kutatások igazolták, hogy a karnitin jótékony hatással bír az emberi szervezetre. Kiemelt szerepei a következők:

Szívbetegségek megelőzésére használható. A már kialakult szívbetegség esetén javítja a szív teljesítményét, segít a normális működés helyreállításában. Csökkenti a koszorúér-elmeszesedésből származó szorító fájdalmat az érrendszerre gyakorolt jótékony hatása miatt. Az angina bizonyos formáinak tüneteit javítani képes. Pozitív tapasztalatok állnak rendelkezésre a demenciában szenvedő betegek kezelésével kapcsolatban. Légzési elégtelenség, illetve nehézségek esetében is segít, mivel növeli az izmok teljesítményét, de ez nem alkalmazható gyógyszeres terápia helyett, csupán alternatívaként. Egyesek szerint jelentős a zsírégető hatása, melynek következtében sok fogyókúrás termék lényeges összetevője. Hatékonysága több szakértő szerint megkérdőjelezett. Vízoldékony molekula, túladagolni gyakorlatilag lehetetlen.

A karnitin előállításához a szervezetben elegendő vasnak és C-vitaminnak kell rendelkezésre állnia. Alacsony karnitin szintre utalhat a fáradtság, illetve az izomgyengeség.[2] A karnitin növeli a HDL („jó”) koleszterin szintjét, és csökkenti az LDL („rossz”) koleszterin szintjét. A szükséges karnitin mennyisége nincs hivatalosan rögzítve, becslések szerint napi 5-10 milligramm szükséges az emberi szervezet számára. Táplálékkiegészítők azonban 500-4000 milligrammot is tartalmazhatnak, ezért ezek alkalmazását érdemes megbeszélni egy kezelőorvossal.[3]

Egészségügyi kockázatok

Kapcsolatot feltételeznek az l-karnitin fogyasztása és az érelmeszesedés kialakulása között. Az l-karnitin a bélrendszerben trimetilaminná alakulhat, amit a májenzimek tovább alakítanak trimetilamin-N-oxiddá (TMAO). Ez utóbbi vegyület érelmeszesítő hatású. Az l-karnitin trimetilaminná alakítását a bélflóra bizonyos baktériumai végzik. A bélflóra összetételének legfontosabb befolyásolója a táplálkozás. Kimutatható volt, hogy vegetáriánus táplálkozás mellett kevesebb TMAO keletkezik. (3, 4)

Jegyzetek

1. Archivált másolat. [2017. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
2. Joan Webster-Gandy, Angela Madden, Michelle Holdsworth: Oxford Handbook of Nutrition and Dietetics, Oxford University Press, 2006, ISBN 0–19–856725–1
3. Michael Murray, N.D., Joseph Pizzorno, N.D., Lara Pizzorno: The Encyclopedia of Healing Foods, Atria Books, 2005, ISBN 0-7434-7402-3

Források

1. Kürti Gábor. Gyógyítás táplálékkiegészítőkkel. Debrecen: Puedlo Kiadó (2004). ISBN 978 963 2490 267 
2. Steiber A, Kerner J, Hoppel C (2004). "Carnitine: a nutritional, biosynthetic, and functional perspective". Mol. Aspects Med.
3. Koeth RA, és mtsi. "Intestinal microbiota metabolism of L-carnitine, a nutrient in red meat, promotes atherosclerosis". Nature Medicine 2013 May;19(5):576-85. doi: 10.1038/nm.3145. Epub 2013 Apr 7. PMID 23563705
4. https://web.archive.org/web/20140215211725/http://www.health.harvard.edu/blog/new-study-links-l-carnitine-in-red-meat-to-heart-disease-201304176083