Karlinger Tihamér
Karlinger Tihamér, Karlinger Gy. Tihamér (Bán, 1909. július 5. – Pécs, 2000. május 19.) orvos, sebész, egyetemi tanár. CsaládjaFelesége 1940-től Görömbey Margit, aki orvosnak készült, de nem fejezte be tanulmányait. Gyermekei Karlinger György (1941–) orvos, Karlinger Kinga (1944–) orvos, patológus, kandidátus és Karlinger Csilla (1946–) tanár. ÉletútjaA Jászberényi Állami Főgimnáziumban tett érettségi vizsgát 1926-ban, majd 1933-ban diplomázott a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, ahol általános orvosi oklevelet kapott. 1939-ben tette le a sebész szakorvosi vizsgát, majd 1959-ben az orvostudományok kandidátusa lett. 1933 és 1937 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Anatómiai Intézetében Tóth Zsigmond mellett volt gyakornok, ezután 1937–39-ben a Sebészeti Klinikán Neuber Ernő egyetemi tanársegédeként dolgozott. 1939 és 1941 között a budapesti Szent Rókus Kórházban működött, ahol az I. sz. Sebészeti Osztályon volt segédorvos, majd a pécsi Honvédkórház Sebészeti Osztályára került osztályvezető orvosnak, 1942 és 1945 között pedig hivatásos honvédorvos és egészségügyi oszlopparancsnok volt. Szovjet hadifogságba került. Visszatérése után a Pécsi Tudományegyetemen és a POTE Sebészeti Klinikáján volt osztályvezető egyetemi tanársegéde. 1945 és 1950 között a traumatológiai-ortopédiai szakrendelést vezetett, 1950–52-ben egyetemi adjunktus volt. 1953-tól 1961-ig tanszékvezető egyetemi docens a Tájanatómiai és Sebészeti Műtéttani Intézetben, 1961 és 1969 között egyetemi tanár, 1956-tól 1961-ig II. sz. Sebészeti Klinika klinikaigazgató egyetemi docense. 1961. augusztus 12-től 1969-ig ugyanitt egyetemi tanár, 1969-től 1979-ig pedig az I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója volt. Kutatási területe kiterjedt a sebészeti és kísérletes anatómiára, pankreászsebészetre, foglalkozott az akut pankreatitiszek műtéti megoldásaival, a végbéltumorok komplex operatív és sugárkezelésével. A kalluszképződések kutatásáben elért eredményei is jelentősnek számítanak. Díjai, elismerései
Főbb művei
ForrásokTovábbi információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia