Báró bebenburgi Karg György János Frigyes Mária (Budapest, 1893. június 20. –München, 1969. október 15.)[1] osztrák-magyar haditengerész tiszt, földbirtokos. Az I. világháború után a m. kir. Folyamőrségben szolgált.
Élete
1893. június 20-án született Budapesten, báró bebenburgi Karg János (1859 – 1934) vezérkari százados és gróf hallerkeői Haller Antónia (1859 – 1947) elsőszülött gyermekeként. A család Bajorországból származott, bárói címüket a 17. század elején kapták, az egyik leszármazott, Franz Xaver a 18. század második felében állt a Habsburgok szolgálatába, tőle származik a família osztrák-magyar ága.[2] A Karg család számos tagja lépett állami, illetve katonatiszti pályára, György édesapja gyalogsági tábornokként a m. kir. honvédség utolsó főparancsnoka volt.[3]
1911-ben tengerész tisztjelöltként (Seeaspirant) lépett a cs. és kir. haditengerészet kötelékébe (tehát nem a fiumei akadémián végzett). A tisztjelölti iskolán többek közt Grosschmid István és Hardy Kálmán is osztálytársa volt. 1912 júniusában az SMS Adrmiral Spaun kiscirkáló fedélzetére osztották be,[4] majd az SMS Erzherzog Friedrich-re,[5] majd a következő év február elsejével tengerészkadéttá léptették elő. Az utolsó békeévben az SMS Szigetvár cirkálón[6] és az SMS Radetzky sorhajón[7] szolgált. 1914-ben két alkalommal is előléptették, június 1-el tengerészzászlóssá, majd a fregatthadnagyi rendfokozatot már augusztus 1-el megkapta. Még a háború kitörése előtt az SMS Gää torpedóraktár-hajóra vezényelték.[8]
A báró bebenburgi Karg család címere
Az I. világháború kezdetén az SMS Budapest partvédő páncélosra osztották be navigációs tisztként. Ebben a beosztásban vett részt a Lovčen-hegy ostromában, 1916 januárjában.[9] A háború végén az SMS Viribus Unitisen szolgált, annak elsüllyedéséig.
A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Dunai Hajórajban szolgált, többek közt az "a" és az "n" jelű páncélos motorcsónakok parancsnokaként.[10] Később a m. kir. Folyamőrség állományában folytatta pályafutását.
1919. november 7-én Budapesten feleségül vette a vallon eredetű nemesi családból származó báró Piret de Bihain Lajos lányát, Erzsébet Karolinát (1895–1980).[11] A házasságból egy leánygyermek született, Irma, 1920. november 6-án.
1921-ben írt egy rövid visszaemlékezést a Lovčen-hegy 1916-os ostromáról, amelyet a Hadtörténelmi Közlemények megjelentetett.
1927-ben a budapest Révfőkapitányságon dolgozott, mint szabályzatszerkesztési biztos.[12]
1932. októberétől a Honvédelmi Minisztérium 1/a osztályán[13] szolgált, majd a következő évtől a folyamőr parancsnokságon a folyamőr osztály vezetője lett.
Karg György igen jómódú volt, 1935-ben keresete majdnem 54 000 pengőre rúgott, teljes vagyona pedig 971 000 pengőre.[14] Jelentős földbirtokai voltak a Nyírségben, valamint egy körülbelül 100 főt foglalkoztató fűrészüzeme.[15]
1941-ben az V. hadtest leventeparancsnokaként tevékenykedett.[16]
1944-ben vonult nyugalomba főtörzskapitányi (ezredesi) rendfokozatban. A háború után birtokait elkobozták, 1969-ben bekövetkezett haláláig Németországban élt.
Művei
Báró Karg György: Hadihajóink részvétele a Lovčen bevételénél. In: Hadtörténelmi Közlemények. 1919-1921. évfolyam, 20-22. kötet. Budapest, 1921. 126-136. oldal
Előmenetele
Tengerészkadét: 1913. február 1.
Tengerészzászlós: 1914. június 1.
Fregatthadnagy 1914. augusztus 1.
Sorhajóhadnagy 1918. november 1.
II. osztályú törzskapitány 1933 (?)
Törzskapitány 1937. november 1.
Főtörzskapitány 1941. november 1.
Kitüntetései
Viselési sorrendben felsorolva.
Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1942)
Magyar Érdemrend lovagkeresztje (1937)
Ezüst Katonai Érdemérem, hadiszalagon, a kardokkal (1918)
Bronz Katonai Érdemérem, hadiszalagon, a kardokkal (1916)
Magyar Koronás Bronzérem, szalagján az elmaradt háborús kitüntetés kisebbített alakjával (Katonai Érdemkereszt III. osztálya, hadiszalagon a kardokal)
Magyar Koronás Bronzérem, piros-fehér szegélyes sötét smaragdzöld szalagon
↑Personalverordnungsblatt für die k. u. k. Kriegsmarine. 1918/3. 21. oldal
↑„Kitüntetést kaptak a honvédség vezetői”, Magyarság, 1937. május 22., 3. oldal
Források
Bálint Ferenc: Az osztrák-magyar haditengerészet emlékei az Egyenruha és Felszerelés Gyűjteményben. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 19. Budapest, 2020. ISSN 0238-4442
Dr. Blasszauer Róbert (szerk.): Az IHNETOV munkanaplója. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból 1941—1943. Budapest, 2002. ISBN 963 9267 19 8
Roth L.: Geschichte der freiherrlichen Familie Karg v. Bebenburg. München 1891.