Kara Győző

Kara Győző
Született	1860. november 25. Bonyhád
Elhunyt	1942. június 26. (81 évesen) Arad
Foglalkozása	irodalmár, történész, tankönyvíró, műfordító, pedagógus
Sablon Wikidata Segítség

Kara Győző (Bonyhád, 1860. november 25. – Arad, 1942. június 26.) magyar irodalmár és történész, tankönyvíró, műfordító. Nevelt fia Magyari Bertalan fül-orr-gégész szakorvos.

Életútja

A szabadkai főgimnáziumban érettségizett (1880), a Budapesti Egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát (1885). Tanári pályáján 1891-ben került az aradi főgimnáziumba, ahol nyugdíjazásáig (1936) tanított. Ő rendezte az iskola Orczy–Vásárhelyi könyvtárát, nyugdíjas korában pedig a Kultúrpalota Csányi-levéltárát. Tagja volt a Kölcsey Egyesületnek, felolvasásait az egyesület évkönyvei őrzik.

Forrás- és dokumentumközléseken, szótár- és tankönyvszerkesztésen, kortörténeti táblákon kívül szívesen foglalkozott helytörténettel, így feldolgozta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Aradon szerepet játszott Fábián Gábor műfordítói tevékenységét és Csiky Gergely tanulókorát. Az 1899-es évfordulón irányult figyelme az aradi vértanúkra, gyűjteni kezdte a rájuk vonatkozó – mindmáig kéziratban maradt – adatokat. Részt vett a vesztőhelyen végzett 1913-as régészeti ásatásokon, majd 1932–33-ban ő vezette a kivégzés helyén maradt öt vértanú földi maradványainak feltárását.

A helybeli lapok állandó munkatársa tárcacikkekkel és versfordításokkal németből, románból. Figyelmet érdemelnek az Aradi Hírlap, Aradi Közlöny és a Nagyváradi Napló hasábjain 1923-ban megjelent Eminescu-tolmácsolásai.

Művei

• A Bibics alap története. 1 képpel. Arad, 1896.[1]
• Az aradi gyásznap. Arad, 1899.[2]
• Kortani táblák Magyarország történetéhez. Arad, 1910. 127 l.[3]
• Kortani táblák az egyetemes történethez. 1. rész. Ókor. 1911. 120 l.[4]
• A Habsburg-Lothringen uralkodóház ősanyja. Erzsébet Sarolta orleansi hercegnő. Arad, 1911.[5]

Másokkal szerkesztett műve:

• Burián János – Kara Győző – Székely István – Wirth Gyula: Stilusgyakorlatok Stallustiushoz, Ciceróhoz és Vergiliushoz. A gimnázium VII. osztálya számára. budapest, 1908. Lampel R. r.-t.[6]

Irodalom

• Salgó Pál cikksorozata a vesztőhelyi ásatásokról. Erdélyi Hírlap, Arad 1932. máj. 13. – július 2.
• Meghalt az aradi vértanúk sírjainak felfedezője. Magyar Újság, Kolozsvár, 1942. július 9.

Jegyzetek

1. [1]
2. [2]
3. [3]
4. [4]
5. [5]
6. [6]

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0