|
Kanada-kommandó Kanada-kommandó más néven Aufräumungskommando vagy kanadások: a deportált zsidók értékeit kezelő és szortírozó, főleg zsidókból álló takarító munkacsapat elnevezése volt Auschwitzban. Kanada–kommandó név eredeteA háború kezdete előtti ínséges időkben sok lengyelországi zsidó származású ember távozott Kanadába, ami akkoriban a bőség szimbólumának számított. Kanada–kommandós elnevezést azok az auschwitzi fogoly-munkások kapták, akik az újabb szállítmányokkal érkező foglyok értékeit szelektálták. Ezek a munkások, a többi fogollyal ellentétben, a táborban nélkülözött ételhez, ruhához, cipőhöz, használati tárgyhoz és értékhez juthattak, így sokkal jobb körülmények közt éltek. A kommandó felépítése és működéseAz auschwitzi Kanada I-ben átlagosan 1000-1600 férfi és nő dolgozott.[1] 1943 decemberében létrehozták a Kanada II (Effektenlager II) munkacsoportot. A dolgozókat hivatalosan takarító munkacsapatnak (Aufräumungskommando) nevezték, de a foglyok és az őrök is kanadának nevezték őket. A kanadások különböző helyeken dolgoztak, voltak akik az új transzportok érkezésekor a vasút mellett rakodták az újonnan érkezett elítéltek anyagi javait és voltak akik a raktárakban válogatták szét a csomagokban talált értékeket, tárgyakat. A vasút mellett dolgozók – általában férfiak voltak – csíkos ruhát viseltek, ők rendezték sorba a vonatról leszállított foglyokat és ők rakták fel a csomagokat teherautókra, melyek a Kanadának nevezett raktárba szállították azokat. Ahogy nőtt a deportáltak száma, úgy nőtt a beérkező poggyászoké is, így a németeknek növelni kellett a kanada-munkások számát: Kanada II-ben 1944 nyarán átlagosan 1500-2000 férfi és nő dolgozott.[2] A munkások több műszakban és több munkacsapatban dolgoztak. Minden egyes munkacsapatnak külön egyenruhája volt. A munkások között sok magyarországi zsidó is volt, az egyikük a következőképpen emlékezett vissza: „Cirka 4 hónapig voltam ott. A halottak ruháival dolgoztunk. A zsebekből iratok, fényképek kerültek elő.”[3] Egy másik beszámoló szerint: „Irigylésre méltó hely volt, nem kellett éhezni, jutott néha külön egy-egy falat… A transzportok által hozott csomagokat mi szortíroztuk, azokban mindig akadt ennivaló, amihez titokban hozzá tudtunk jutni, ez megmentett minket az éhhaláltól.”[4] A munkásoknak tilos volt bármilyen csomagból származó tárgyat is megtartaniuk, ezért időnként az őrök megmotozták őket és ha valakinél találtak valamit az vagy elvesztette a munkáját, vagy megverték. A csomagokban talált élelmiszert viszont megehették a raktárban, azonban tilos volt ételt becsempészni a táborba. A táborban lakó munkásokat elsősorban az éhhalál fenyegette, a kanada-kommandósoknak, a csomagokban talált ételnek köszönhetően nagy volt a túlélési esélyük, azonban a birkenaui Kanada II. osztagban dolgozókra nagyobb lelki teher jutott: a raktárak a III. és a IV. krematórium között terültek el, és az itt dolgozók jól látták az V. krematóriumban és a reaktivált ideiglenes gázkamrában (Bunker 2) történő kivégzéseket. A következőképp emlékezett vissza egy munkás: „…Ez a munka alapjában véve nem volt nehéz, de borzalmas körülmények között folyt le. Szemben velünk volt ugyanis a krematórium és mi végignéztük minden érkező csoport szelektálását, láttuk az öregeket és gyerekeket bemenni a krematórium ajtaján, hallottuk a borzalmas sikoltozásokat, és nem láttunk senkit kijönni… Alapjában véve nekünk könnyű volt a helyzetünk, mert bőven volt az organizált ennivalónk, azonban senki sem tudott enni az égett emberhús szagú levegőben, állandó sikoltozások között.”[5] Előfordult, hogy a csomagokban elrejtett megfulladt csecsemőkre, vagy saját családtagjaik holmijaira bukkantak.[6][7][8] Több kanada-kommandós munkás annak ellenére, hogy viszonylag biztonságban volt ennél a munkacsoportnál, a lelki teher nyomására, inkább hajlandó volt kockáztatni túlélési esélyeit, csak hogy elkerülhessen a krematóriumokban zajló tömegmészárlás közeléből. Az egyik ilyen munkás a következőket mondta: „Csak 3 napig voltam itt beosztva, mert nem bírtam a krematórium szagát és nem voltam képes hallgatni, hogy hogyan sikoltoznak és jajgatnak a szerencsétlen gyerekek, akiket megölni vittek.”[9] Irodalom
Jegyzetek
Megjegyzés: A jegyzőkönyvek a hazatérő deportáltak elmondásai alapján készültek DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) munkatársaink közreműködésével. Külső hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Kanada-kommandó témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
