Kalmük ábécé

A kalmük ábécé a kalmük nyelv írására használatos.

A nyelvet eredetileg a 13. századtól az ujgur-mongol írással jegyezték le, amit 1648-ban a Zaja Pandit nevű buddhista szerzetes átdolgozott és elnevezte tod bicsignek (halha mongolul: Тод бичиг, „világos írás”). Ezt az írást 1924-ben a ma is használt cirill írással cserélték le.[1] Ezzel szemben a Kínában élő kalmükök még ma is a todo bicsiget használják.

A kalmük ábécé és átírásai

nagybetű	kisbetű	ISO 9[2]	KNAB[3]	ALA/LC[4]	WWS[5]	IPA	a betű neve
А	а	a	a	a	a	[a]	а
Ә	ә	a̋	ä	ă	ä	[æ]	ә
Б	б	b	b	b	b	[b]	бэ
В	в	v	v	v	w	[w][6]	вэ
Г	г	g	g	g	g	[g]	гэ
Һ	һ	ḥ	ǧ	ḣ	ɣ[7]	[ʁ]	һа
Д	д	d	d	d	d	[d]	дэ
Е	е	e	e, je[8]	e	e, ye[9]	[ɛ]/[jɛ]	е
Ё[10]	ё	ë	ë	ë	-	[ɔ]/[jɔ]	ё
Ж	ж	ž	ž	zh	ž[11]	[ʒ]	жэ
Җ	җ	ž̦	dž	j	ǰ	[d͡ʒ]	җэ
З[10]	з	z	z	z	z	[z]	зэ
И	и	i	i	i	i	[i]	и
Й	й	j	j	ĭ	y	[j]	й[12]
К	к	k	k	k	k	[k]	ка
Л	л	l	l	l	l	[l]	эл
М	м	m	m	m	m	[m]	эм
Н	н	n	n	n	n	[n]	эн
Ң	ң	ņ	ŋ	ng	ng	[ŋ]	эң
О	о	o	o	o	o	[ɔ]	о
Ө	ө	ô	ö	ȯ	ö	[œ]	ө
П	п	p	ṗ	p	ṗ	[p]	пэ
Р	р	r	r	r	r	[r]	эр
С	с	s	s	s	s	[s]	эс
Т	т	t	t	t	t	[t]	тэ
У	у	u	u	u	u	[u]	у
Ү	ү	ù	ü	u̇	ü	[y]	ү
Ф[10]	ф	f	f	f	-	[f]	эф
Х	х	h	h	kh	x[13]	[x]	ха
Ц	ц	c	c	ts	c[14]	[t͡s]	цэ
Ч	ч	č	č	ch	č[15]	[t͡ʃ]	чэ
Ш	ш	š	š	sh	š[16]	[ʃ]	ша
Щ[10]	щ	ŝ	šč	shch	-	[ʆtʆ]	ща
Ъ[10]	ъ	"	"	"	-	-	твёрдый знак
Ы[10]	ы	y	y	y	-	[ɨ]	еры
Ь[10]	ь	'	', j[17]	'	'	[ʲ]	мягкий знак
Э	э	è	è, e[18]	ė	e	[ɛ]	э
Ю	ю	û	ju	iu	yu	[ju]	ю
Я	я	â	ja	ia	ya	[ja]	я

A hosszú magánhangzókat az írás kettős betűkkel jelöli: аа, əə, ее, ии, оо, өө, уу, үү.

A kalmük nyelvben van egy ún. redukált hang is, melyet azonban az íráskép nem rögzít, így az átírás sem tartalmazza. Általában ez a hang a mássalhangzó-torlódások feloldásaként használatos, és általában egy gyenge [ɨ]-nek, vagy [ə]-nek hangzik, pl.: харһлдлһн, melynek átírásai: harḥldlḥn - harǧldlǧn - kharḣldlḣn - xarɣldlɣn, kiejtése: [xarʁ^ɨld^ɨlʁ^ɨn].

Jegyzetek

1. National Bibliography of Kalmykiia (angol nyelven). University of Illinois. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „[...] and until 1924, on the Clear Script (Bichig, related to the Mongolic script).”
2. ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
3. Kohanimeandmebaas, 2003–04–20
4. America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
5. Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
6. Orosz eredetű szavakban [v]
7. Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető gh-val
8. Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után je, máskor e
9. Szó elején ye, máskor e
10. Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
11. Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető zh-val
12. Kiejtése [j^ɨ]
13. Használható helyette a kh is
14. Használható helyette a ts is
15. Használható helyette a ch is
16. Használható helyette a sh is
17. д, л, н, т után j, máskor '
18. Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után e, máskor è

További információk

• Transliteraion of Non-Roman Scripts
• Omniglot.com