Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, mészhidrát, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)2. Előfordulási formái: színtelen kristályok, vagy fehér por (mészhidrát); vizes massza (oltott mész).
Kalcium-oxidból (égetett mész), víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik.
CaO + H2O → Ca(OH)2 + Q
A folyamatot erős hőfejlődés kíséri: Q = 1177 KJ/kg, exoterm reakció.
A kalcium-hidroxid vízben rosszul oldódik, így a vízzel való összekeverés után nem egy tiszta, átlátszó oldatot kapunk, hanem egy fehér színű, oldhatatlan kristályokat tartalmazó keveréket, ún. szuszpenziót.[2] Ez a mésztej.[3]
Egy idő után a mésztej tetején összegyűlik a mészvíz, ami a kalcium-hidroxid híg vizes oldata.
Vízben gyengén oldódik, vizes oldata erősen bázikus kémhatású: pH = 12,4 (t = 20 °C-on) (telített oldatban)
Ha a mészvízbe szén-dioxidot vezetünk, tejfehér csapadék képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul, ami nem oldódik a reakcióelegyben és kicsapódik:
Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
Ugyanez a reakció játszódik le a habarcs megszilárdulása során, illetve meszelés után is, és így visszajutottunk a kiinduló anyaghoz, a mészkőhöz - CaCO3.
Felhasználása
A mésztejet felhasználják habarcs (malter) készítéséhez, illetve környezetbarát meszeléshez (a lakások belső falának kifestéséhez, fertőtlenítéséhez).[5]
Kis légterű, zárt helyiségekben, például tengeralattjárókban alkalmazzák a szén-dioxid megkötésére. Az ilyen granulátumok kalcium-hidroxidot és katalizátorként nátrium-hidroxidot tartalmaznak.
Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:
Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák
A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák.
Gumigyártás
Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
Mivel a mészoltás erős hőfejlődéssel jár, vigyázni kell, nehogy kispricceljen.
Az oltott mész lúgos jellegű és maró hatású, porát belélegezve légzési nehézségeket, bőrre kerülve égési felmaródást, szembe kerülve súlyos szemkárosodást okozhat.
Ezért védőkesztyűvel kell dolgozni, illetve bőrrel való érintkezés után bő vízzel le kell mosni.
Ha szembe kerül, azonnal nagyon bő vízzel ki kell öblíteni: egy poharat színültig megtöltünk vízzel, belepillogunk, majd ezt tiszta vízzel többször megismételjük. Semlegesítést nem szabad megkísérelni, azonnal szemorvoshoz kell fordulni.
Porát belélegezni nem szabad, védőálarcot kell viselni.
Ha mészporral, vagy mésztejjel, dolgozunk, teljes látószögű szemüveget kell viselni.[7]
A szervezetbe nagy mennyiségben bekerülve légzési nehézségeket, belső vérzést, alacsony vérnyomást, valamint a vérpH értékének emelkedését okozhatja.