Kahána Ernő

Kahána Ernő
Született	1890. december 2. Gyergyóbékás
Elhunyt	1982. április 28. (91 évesen) Bukarest
Állampolgársága	román
Foglalkozása	író pszichiáter orvos
Sablon Wikidata Segítség

Kahána Ernő, írói álnevei: Kovács Ernő, M. Căligăru (Gyergyóbékás, 1890. december 2. – Bukarest, 1982. április 28.) romániai magyar orvos, lélektani író, publicista. Kahána Mózes bátyja.

Élete

Kahána Mózes író bátyja. 1907-ben érettségizett a kolozsvári Unitárius Gimnáziumban. Orvosi diplomáját Bécsben kapta meg, 1914-ben. 1914–1917 között a kolozsvári egyetem ideg- és elmegyógyászati klinikáján volt tanársegéd, majd 1918–1922 között Ditróban volt községi orvos, majd Csíkszeredában lett magánorvos 1924-ig. Ezt követően 1940-ig Brassóban folytatott pszichiátriai és belgyógyászati magángyakorlatot. Később Bukarestben telepedett le, ahol kardiológiai rendelőt nyitott. 1945–1954 között a belügyminisztérium keretében teljesített orvosi szolgálatot, valamint 1972-ig az Elias Kórház belgyógyászati főorvosa volt.

Már diákkorában a Remény című folyóirat szerkesztője volt. Orvosi cikkeit közölte a Brassói Lapok, a Korunk, a Jövő Társadalma. Ellenezte a freudizmust.

Művei

• A freudizmus után. Bevezetés Adler Alfréd individuálpszichológiájába; Brassói Lapok Ny., Braşov, 1924
• A szociáldemokrácia és a dialektika (Nagyvárad, 1932)
• Democrația (1945)
• Problema Națională (1945)
• Az orvosé a szó (Bukarest, 1972)

Irodalom

• Szász János: Búcsú és vallomás. Előre, 1982. máj. 9.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  

Kapcsolódó szócikkek

• Lélektani szakirodalom Erdélyben
• Romániai magyar orvosi szakirodalom