Kabakovits József

Kabakovits József
Született	1886. március 16.[1] Budapest[1]
Elhunyt	1962. december 28. (76 évesen)[1] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró szerkesztő politikus
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1949)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Farkasréti temető
Sablon Wikidata Segítség

Kabakovits József (Budapest, 1886. március 16. – Budapest, 1962. december 28.) magyar ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő, politikus.

Életpályája

Elemi és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte el. Érettségi után a budapesti tudományegyetemen tanult. Jogtudományi doktorátust, majd ügyvédi és bírói oklevelet szerzett.

1914-ben kapcsolatba került a szabadkőműves mozgalommal, a Corvin Mátyás Páholy tagja lett a szabadkőművesség 1920-as betiltásáig.

1923-ig törvényszéki bíróként dolgozott; nyugdíjaztatta magát; ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1925-ben bekapcsolódott a közéletbe; beválasztották Budapest törvényhatósági bizottságába. Részt vett a II. kerület Munkásgimnázium és a Szabad Líceum budai osztályának megalakításában és – 15 évig – vezetésében. 10 éven át felügyelte a Világ című napilap írásait. Előbb a Nemzeti Demokrata Polgári Párt, később a Polgári Szabadságpárt tagja volt. Két alkalommal elindult az országgyűlési választásokon: 1935-ben a Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék budapesti listáján, 1939-ben a Polgári Szabadságpárt budai és Buda környéki listáján szerepelt a neve, de egyik esetben sem került be a törvényhozásba. 1943–1944 között részt vett a Supka Géza irányította Szabadság, Emberség, Magyarság (SZEM – mozgalom) antifasiszta csoport tevékenységében.

1945-től a Polgári Demokrata Párt tagja, a budapesti szervezés irányítója volt. Még abban az évben a párt főügyésze lett, júliusban pedig a XI. kerületi szervezet elnökévé választották. 1945. április 2-től Budapest képviseletében lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1945. november 4-én, a nemzetgyűlési választásokon a Polgári Demokrata Párt (1940) (PDP) listáján indult, de nem tudta megőrizni mandátumát. 1945–1949 között a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. 1946–1947 között a Polgári Demokrata Párt (1940) (PDP) egyik alelnöke volt. 1947. augusztus 31-én a Polgári Demokrata Párt (1940) (PDP) Fejér és Komárom-Esztergom vármegyei választókerületben országgyűlési képviselővé választották. 1947-ben a Fáklya című lap felelős szerkesztője volt. 1948. májusában a Polgári Demokrata Párt (1940) (PDP) és a Magyar Radikális Párt közötti megállapodás értelmében a két pártot irányító egyeztető tanácsban a PDP egyik képviselője. 1949. március 10-én bejelentette kilépését a polgári demokratáktól. Mandátumának lejárata után teljesen visszavonult az aktív politizálástól.

Családja

Kispolgári családból származott. Szülei Kabakovits György fodrász és Kopasz Anna háztartásbeli voltak.[2] Testvérei: Kabakovits Rezső fodrász, Kabakovits Lujza és Kabakovits Anna háztartásbeli volt. Budapesten házasságot kötött Vavrinecz Mártával. Gyermeke nem született.

Temetése a Farkasréti temetőben történt.[3]

Jegyzetek

1. PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
2. Születése bejegyezve a Bp. születési akv. 32/1886. folyószám alatt.
3. Familysearch.org

Források

• Történelmi Tár
• Országgyűlési Almanach 1944-1945
• Országgyűlési Almanach 1947-1949

További információk

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás; Budapest, 1938-1939.
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerkesztette: Weichert Béla. Budapest, 1931.