Közrend

A közrend az állami és társadalmi békesség, ami egy ország írott és íratlan szabályainak betartásában nyilvánul meg.^[forrás?] A bíróságok jogalkalmazása a közrend megszilárdítására törekszik.

Magánjogi felfogás

A magánjogi gondolkodás a közrend fogalmát igen szűken értelmezi, abban a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek és intézmények feltétlen érvényesülését látja.

Az egyik felfogás lényege, hogy a közrend fogalma alá vonható intézményeket és elveket a jog feltétlenül meg kívánja védeni, érvényre akarja juttatni az – adott esetben alkalmazandó – idegen (külföldi) polgári (családi stb.) jog eltérő eredményre vezető hatásával szemben.

Egy másik meghatározás lényege szerint a (belföldi) közrend az adott állam jogrendszerének alapelveire, alapintézményeire, alapvető értékeire vezethető vissza.[1]

A nemzetközi magánjogban a közrend fogalmát azon állam joga szerint kell vizsgálni, ahol a határozat végrehajtását kérik. Az Európai Közösségek Bíróságának a közrendi záradékba ütközéssel kapcsolatosan kifejtett álláspontja szerint (Krombach ügy C-7/1998), a közrendi záradékba ütközés fogalma szűken értelmezendő, az csak kivételes esetekben alkalmazható. A bíróság állandó joggyakorlata alapján a közrend sérelmével jár az alapjogok vagy az általános jogelvek, különösen az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi egyezményekben szereplő jogok sérelme. Ide tartozik a tisztességes tárgyaláshoz, eljáráshoz való alapjog, melynek megsértése, s az így hozott határozat végrehajtatása elfogadhatatlan mértékben ellentétes lehet a végrehajtás szerinti állam közrendjével.[2]

A magyar büntetőjogban

Bár általánosságban valamennyi bűncselekmény sérti vagy veszélyezteti a közrendet, vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél az elsődleges jogvédett érdek maga közrend és nem pl. az állam alkotmányos rendje, vagy biztonsága. Az ilyen bűncselekményeket a korábbi magyar Btk. egyetlen fejezetben helyezte el.

A már nem hatályos 1978. évi IV. törvényben

Bővebben: Az 1978. évi IV. törvény szerkezete

A korábbi Btk., az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezete ("A közrend elleni bűncselekmények") alá a következő címek tartoztak:

• I. cím: A közbiztonság elleni bűncselekmények
• II. cím: A köznyugalom elleni bűncselekmények
• III. cím: A közbizalom elleni bűncselekmények
• IV. cím: A közegészség elleni bűncselekmények

A hatályos büntetőjogban

A hatályos 2012. évi C. törvény nem használja ugyan a korábbi fejezetcímet, ám a korábbi címek most is megmaradtak.

Források

• 1978. évi IV. törvény
• 2012. évi C. törvény

Jegyzetek

1. Archivált másolat. [2017. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
2. Archivált másolat. [2017. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 24.)

Kapcsolódó szócikkek

• Közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző megjelölések
• Az 1978. évi IV. törvény szerkezete

További információk

helsinki.hu