Közösségi ötletbörze
A közösségi ötletbörze [1] (angol: crowdsourcing) során egy szervezet a hagyományos esetben belsőleg, saját dolgozók vagy alvállalkozók által elvégzett feladatokat a szervezettől független személyek nagy csoportjának szervezi ki, jellemzően online formában. Jellemzője, hogy a crowd (= tömeg) minden tagja csak egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez. Számos altípusa alakult ki, mint a közösségi finanszírozásra alkalmas crowdfounding, vagy a szoftverek tesztelésére alkalmas crowdtesting. Mind üzleti, mind közhasznú, jótékonysági célra vannak példák az alkalmazására. A crowdsourcing a felhős szolgáltatások előretörése mellett az internet egyik legerősebb trendje az elmúlt években. A crowdsourcing gyakori felhasználási területe, hogy aprólékos munkákat kis szeletekre darabolva sok közreműködő közt osztanak szét. A „crowd”, azaz tömeg kifejezés a folyamatban a résztvevők nagy számából fakad, akik lehetnek önkéntesek vagy részidőben dolgozók. Mindenki csak egy kis darabbal járul hozzá a nagyobb, közös eredmény eléréséhez. A crowdsourcing különbözik a hagyományos outsourcing-tól, mivel itt a kiszervezés jellemzően egy előre meg nem határozott közönségnek történik, nem pedig előre pontosan kiválasztott, megnevezett csoportnak. A crowdsourcing kifejezést először 2006-ban Jeff Howe, a Wired magazin munkatársa használta egy írásában arról, hogyan szervezik ki a feladatokat egyes vállalkozások magánszemélyeknek online formában.[2] A kifejezés jelentése azóta is folyamatosan fejlődik, változik, ahogy újabb és újabb területeken nyer jogosultságot a használata. Az aprólékos munkák apró darabokban történő kiszervezése azóta számos további felhasználási formával bővült: a crowdvoting a tömegre bíz bizonyos döntéseket szavazáson keresztül, a crowdtesting a tesztelés területére vonja be a tömeget, a crowdfunding pedig különböző projektek finanszírozását oldja meg az online közösség segítségével. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a crowdsourcingot kreatív feladatok (design, írás, illusztráció) kiszervezésére használó megoldások is. DefiníciókJeff Howe és Mark Robinson a Wired magazin szerkesztői alkották meg a „crowdsourcing” kifejezést 2005-ben, miközben az vizsgálták, hogyan használják vállalkozások az internetet feladatok kiszervezésére magánszemélyeknek.[3] Howe és Robinson úgy látta, hogy a folyamatot legjobban a „tömegnek való kiszervezés” ("outsourcing to the crowd") írja le, amelyet a „crowdsourcing” formájában rövidítettek. Howe először egy 2006 júniusában használta a kifejezést egy blogban, majd a „Crowdsourcing felemelkedése” címen pár nappal később nyomtatásban is megjelent a cikk a Wired magazinban.
Tudományos értekezésben Daren C. Brabham említette meg a crowdsourcing kifejezést először 2008. február 1-én.
A crowdsourcing üzleti felhasználási lehetőségeiről a Médiapiac portálon jelent meg egy elemzés.
A kifejezés klasszikus értelmében egy probléma megoldására egy nyilvános felhívás formájában keresnek résztvevőket. A résztvevők – a crowd tagjai – megoldásokat nyújtanak be, amelyek onnantól a problémát felvető szervezet – a crowdsourcer – tulajdonát képezik. Bizonyos esetekben a probléma megoldásához hozzájárulókat pénzzel vagy nyereményekkel kompenzálják munkájukért, más esetekben az elismerés a jutalmuk. A crowdsourcing folyamat keretében érkezhetnek megoldások önkéntesektől, akik szabadidejükben foglalkoznak a problémával, vagy szakértőktől, kis vállalkozásoktól, amelyek a nyílt felhívás közzététele előtt ismeretlenek voltak a problémát felvető szervezet számára.[6] A probléma megoldására felhívó szervezet – a crowdsourcer – motivációja jellemzően a folyamat előnyeinek kihasználása. Az előnyök közé tartozik, hogy viszonylag alacsony költségek mellett gyűjthetnek nagyszámú megoldási javaslatot és információt. A résztvevők motivációi lehetnek belsők, mint a közösségi munkában való részvétel, intellektuális kihívás, szabadidő kitöltése vagy külsők, mint az anyagi nyereség. A nehezen definiálható határai miatt számos együttműködési formát neveznek crowdsourcing-nak, amelyek valójában nem minősülnek annak. A tudományos irodalomban is számos különböző definíció lelhető fel. Különböző szerzők másképpen határozzák meg a crowdsourcing fogalmát szakterületüktől függően, ezzel nehézzé téve a fogalom általánosabb értelemben vett definiálását. 40 különböző – tudományos és populáris irodalomban fellelhető – definíció elemzése után Enrique Estellés-Arolas és Fernando González Ladrón-de-Guevara egy új, átfogó magyarázatát alkotta meg a crowdsourcing-nak:
Crowdsourcing az internet előttA crowdsourcing kifejezést Jeff Howe és Mark Robinson a Wired magazin szerkesztői alkották meg 2005-ben a crowd (tömeg) és az outsourcing (kiszervezés) szavak összevonásával. Azonban a crowdsourcing filozófiáját már sokkal korábban is alkalmazták bizonyos feladatok elvégzésére. Az Oxford English Dictionary szerkesztése során bárki küldhetett be angol kifejezéseket, a szót felhasználó saját idézete kíséretében. A genealógiai kutatásokban már jóval a számítógépek megjelenése előtt alkalmazták a crowdsourcing-ot: a mormon egyház az 1940-es évektől arra bátorította tagjait, hogy osszanak meg információkat őseikről, felmenőikről, amelyeket egy gyűjteményben tároltak későbbi kutatásokhoz. A crowdsourcing korai formái sokszor nyílt pályázatok voltak, amelyekkel valamilyen problémára kerestek megoldást. Aki megoldást szolgáltatott a problémára, az nyerte el a felajánlott díjat. A francia állam számos ilyen versenyt hirdetett, állami kitüntetésekkel jutalmazva a nyertest. Ilyen volt a szódagyártásban egykor fontos Leblanc-eljárás kidolgozásához vezető pályázat, amelyet a névadó Nicolas Leblanc nyert el. A Fourneyron turbina szintén így született meg – névadója dolgozta ki az első hidraulikus turbinát egy nyilvános felhívásra. Crowdsourcing MagyarországonMagyarországon első weboldal, amely crowdsourcing modellel dolgozik 2010-ben indult el CreativeSelector néven.[8]
2013 januárjában kezdte meg működését a DesignerTender[9] és a KreaNod,[10] melyek elsősorban kreatív feladatok kiszervezésével foglalkoznak szabadúszó designereknek, valamint utóbbi szövegíróknak is.
2013 szeptemberében indult el hivatalosan Magyarországon is a Münchenben alapított Testbirds crowdtesting szolgáltatása. A Testbirds platformján regisztrálva végfelhasználók tesztelhetnek webes és mobilos alkalmazásokat fizetségért cserébe. A cég felhasználói élmény (UX) tesztelést és hibakeresést egyaránt kínál nagyvállalati ügyfeleinek.
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia