Közönséges makréla

Közönséges makréla
Közönséges makréla az Északi-tengerben; Belgium közelében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Scombroidei Család: Makrélafélék (Scombridae) Alcsalád: Scombrinae Nemzetség: Scombrini Nem: Scomber Linnaeus, 1758 Faj: S. scombrus
Tudományos név
Scomber scombrus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Scomber glauciscus Pallas, 1814 Scomber punctatus Couch, 1849 Scomber scomber Linnaeus, 1758 Scomber scriptus Couch, 1863 Scomber vernalis Mitchill, 1815 Scomber vulgaris Fleming, 1828 Scomber vulgaris Wood, 1837
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges makréla témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges makréla témájú médiaállományokat és Közönséges makréla témájú kategóriát.

A közönséges makréla (Scomber scombrus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

A Scomber csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása

A közönséges makréla elterjedési területe az Atlanti-óceán északi része, keleten Észak-Norvégiától Nyugat-Afrikáig és az Azori-szigetekig. Még előfordul az Északi-tengerben, a Balti-tenger nyugati részén, a Földközi- és a Fekete-tengerben is.

Megjelenése

Ennek a halnak a teste megnyúlt, orsó alakú, vékony faroknyéllel, hegyes arcorral és széles szájnyílással. Szemei nagyok, szemhéjuk átlátszó (amely függőleges rést hagy szabadon a pupilla fölött). A felső állkapocs két eleme összeforrt egymással, így az nem mozgatható előre. Állkapcsa apró, éles fogakkal van ellátva. Pikkelyei kis méretűek, mellpáncélja nincs. Két hátúszója egymástól messze helyezkedik el. Hátúszóján 8-14 tüske és 113 sugár, míg a farok alatti úszóján 1 tüske és 12-13 sugár látható. Hossza 40-50 centiméter. A háti része kék színű vagy üvegzöld, az oldalvonalig sötét, hullámos harántcsíkjai vannak, hasa gyöngyházfényű. 31 csigolyája van.

Életmódja

A közönséges makréla sebesen úszó, nyílt vízi hal, amely gyakran a vízfelszín közelében és nagy rajokba verődve vándorol, míg a téli hónapokban a mélybe ereszkedve a fenék közelében tartózkodik, és táplálkozását szünetelteti. Tápláléka halakból és rákokból áll.

Képek

• 
  A közönséges makréla
• 
  feje,
• 
  farokúszója,
• 
  oldalának mintázata
• 
  és a háton levő mintázat

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Scomber scombrus Linnaeus, 1758 FishBase
• Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.
• Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 297.