Körmöczi Emil

Körmöczi Emil
Született	Goldhammer Manó 1868. november 14.[1][2] Kecskemét[1][2]
Elhunyt	1949. december 19. (81 évesen)[3] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Császár Ilona Mária (h. 1941–1949)
Foglalkozása	orvos belgyógyász szerkesztő
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1887–1893, orvostudomány)
Sablon Wikidata Segítség

Körmöczi Emil, születési és 1893-ig használt nevén Goldhammer Manó,[4] névváltozata: Körmöczy Emil (Kecskemét, 1868. november 14.[5] – Budapest, 1949. december 19.) orvos, belgyógyász, igazgató főorvos, egészségügyi főtanácsos, Körmöczi Zoltán (1876–1958) fogorvos, lapszerkesztő bátyja.

Életpályája

Goldhammer Mór (1824–1918) és Stern Jozefa harmadik gyermekeként született zsidó családban. Hét testvére volt. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Katolikus Főgimnáziumában végezte (1879–1887), majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett, ahol 1893. január 14-én orvosdoktorrá avatták.[6] Első páciensei között volt saját apja, aki 1893. január 13-án Jánosházán a vasúti kocsiból kilépve megcsúszott és esésekor súlyosan megsérült.[7] Félévig az egyetemi Gyógyszertani Intézeténél volt gyakornok, majd másfél évig külföldi tanulmányúton vett részt, ahol főleg a hematológiát tanulmányozta. Hazatérése után 1910-ig a Szent István Kórházban segéd- és alorvos, majd engedményes rendelőorvos volt. 1910-ben mint főorvos a Charité Poliklinika II. sz. Belgyógyászati Osztályára került. Az első világháború idején a Boráros téri Betegnyugvó-Állomáson és Kisegítő-kórházban teljesített szolgálatot. 1915 májusában a Vörös Kereszt-Egylet főorvosává nevezték ki.[8] 1918-ban a Charité Poliklinika igazgató-főorvosának választották.

1898-ban lépett be a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) tagjainak sorába; kezdetben úgynevezett bennlakó, laktanyás mentőnek hívták, majd ellenőrző orvos, s előléptetése után főorvos lett. Országszerte előadásokat és tanfolyamokat tartott. A BÖME 1922. augusztus 29-i közgyűlésén első főorvossá léptették elő.[9] Hamarosan pedig igazgató-helyettesi tisztséget nyert. 1925-től ő töltötte be az igazgató főorvosi állást.[10] Szolgálatai elismeréséül elnyerte a Mentő Egyesület bronz-, ezüst-, és aranyérmét. 1927 áprilisában a Mentőegyesület és a Charité Poliklinika fejlesztése körül végzett elévülhetetlen érdemeiért megkapta az egészségügyi főtanácsosi címet. 1931 áprilisi közgyűlésén a Pesti Izraelita Hitközség képviselőtestületének tagjává választották.[11] 1938 novemberében saját kérelmére nyugalomba vonult.

A német megszállás előtt két nappal, 1944. március 17-én bejelentette áttérési szándékát a református egyháznál, s 1944. május 11-én kikeresztelkedett a református vallásra. A háborút követően a József körút 28. szám alatt és lakásán, a XI. kerületi Mányoki utca 5-ben újból megkezdte belgyógyászati rendelését. 1946 és 1949 között a Deák Ferenc szabadkőműves páholy tagja volt.[12] Halálát tüdőgyulladás, szívizomelfajulás okozta.

A Mentők Lapja című szaklap felelős szerkesztője és kiadója volt. Részt vett a Gutenberg nagy lexikon és az Uj Idők lexikona szerkesztési munkálataiban.

Felesége Császár Ilona Mária volt, Császár Sándor és Göbölös Erzsébet lánya, akivel 1941. augusztus 19-én Budapesten kötött házasságot.[13]

Művei

• Lymphaemiába átmenő súlyos anaemia esete. – A bacteriologiai vérvizsgálatok diagnosticus értékéről, különös tekintettel a septico-pyaemia kórismézésére. Fischer Aladárral. (Magyar Orvosi Archivum, 1897, 6.)
• Adatok a pseudoleukemia tanához. Feldmann Ignáccal. (Magyar Orvosi Archivum, 1897, 4.)
• Heveny lefolyású pseudoleucaemia esete. (Orvosi Hetilap, 1898, 2–3)
• Az infectiosus megbetegedések hatása a leukaemiára. (Orvosi Hetilap, 1899, 51.)
• Streptococcus-infectio által okozott polymyositis. (Polymyositis streptomycotica). (Orvosi Hetilap, 1902, 26.)
• A vérbetegségeinek gyógyítása. Budapest, 1904
• A vérvizsgálatokról, különös tekintettel a gyakorló orvos igényeire. (Gyógyászat, 1904, 42.)
• Hosszú ideig fennálló, jódkáli adagolására megszűnő lázak tertiaer luesnél. (Gyógyászat, 1905, 4.)
• Klinikai tapasztalatok normal laserum nagy mennyiségének bőr alá fecskendezésével. (Orvosi Hetilap, 1905, 28.)
• Adatok Budapest malariaviszonyaihoz és a koratavaszi malaria tanához. (Orvosi Hetilap, 1908, 9.)
• Az elvérzési halálról és annak meggátlásáról. (Jó Egészség, 1910, 20.)
• A vérben előforduló, protoozonokat utánzó képletekről. (Orvosi Hetilap, 1910, 45.)
• Adatok a granuloma malignum kryptogeneticum tanához. (Magyar Orvosi Archivum, 1911, 12.)
• A megalonospleniával szövődött haemolytikus ikterusról. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 7.)
• A nagy meleg által okozott balesetekről és az azoknál nyújtandó első segítségről. (Néptanítók Lapja, 1915, 33.)
• Az idegen testek lenyelése folytán támadt balesetekről és az ilyenkor nyújtandó első segítségről. (Néptanítók Lapja, 1917, 46.)
• A cukorbetegség korai felismerésének fontossága a diabetes therapiájában. (Gyógyászat, 1921, 51.)
• Első segítséget miképen nyújtunk? Budapest, 1923
• Az első segítségnyújtás. Budapest, 1929
• A koratavaszi maláriáról és járványtani jelentőségéről. (Gyógyászat, 1929, 29.)

Díjai, elismerései

• Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)
• Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1918)

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
3. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 31.)
4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52014/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 5. oldal 2. sor
5. Születési bejegyzése a kecskeméti izraelita hitközség születési akv. 49/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
6. Orvosi Hetilap, 1893. január 22. (37. évfolyam, 4. szám)
7. „Súlyos baleset”, Székesfehérvár és Vidéke, 1893. január 17. (Hozzáférés: 2023. január 1.) 
8. Pesti Hírlap, 1915. május 28. (37. évfolyam, 147. szám)
9. Pesti Napló, 1922. szeptember 1. (73. évfolyam, 198. szám)
10. „A Mentőegyesület új igazgatója”, Egyenlőség, 1926. január 2. (Hozzáférés: 2023. január 1.) 
11. Mult és Jövő, 1931. április (21. évfolyam)
12. Kelet, 1950. január 1. (35. évfolyam, 1. szám)
13. Házasságkötési bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári házassági akv. 427/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 1.)

Források

• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Falk Zsigmond (1925. december 20.). „Körmöczi Emil”. Ország-Világ 46 (51). (Hozzáférés: 2023. január 1.) 
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.

További információk

• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]