|
Kékes
A Kékes[1] Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. A Balti-tenger szintjéhez mérve 1014,[2] az Adriai-tenger szintjéhez mérve 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve,[1] amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. DomborzatA Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található. Az 1014[2] méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegye. Relatív magassága 774 méter.[2] Éghajlata A napsütéses órák száma jóval az országos átlag feletti,[3] meghaladja az évi kétezret; különösen magas a napsütéses órák száma szeptember–októberben és januártól március végéig.[4] 2011-ben itt mérték az országban a legkevesebb napsütéses órát: ebben az évben mindössze 2198 napsütéses óra volt Kékestetőn.[5] A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás a magyarországi átlaghoz képest 10%-kal alacsonyabb, szintje kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a házi poratka ezen a magasságon már nem él meg.[4] A ködös napok száma 1970-ben 221 volt.[3] Legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. június 11–12-én mérték, 228 mm-t.[3] 1943–1944-ben 154 napon át borította hó.[3] 2013. március 30-án itt mérték az év legvastagabb hótakaróját: a vastagsága ekkor 106 cm volt.[6]  TörténelemA Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották.[7] 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló (ma Mátrai Gyógyintézet) és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km hosszú út.[8][4][9] 1935-ben indultak el az első közvetlen buszjáratok Budapestről.[10] Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 1933–1934-ben, az északit 1934–1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.[7] A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították.[8] Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában.[3] Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.[11]   KözlekedésMátraházáról a hegycsúcs térségéig a 24-es főútból kiágazó és 1978-ban aszfaltburkolatot kapott 24 134-es számú bekötőút vezet fel, a csúcs előtt a szanatórium parkolójához és a buszfordulóhoz a 24 140-es út ágazik ki. Ezek vonalvezetése, meredekségük miatt telente sokszor balesetveszélyes, ezért havas időben gyakran lezárják a személygépkocsik elől. A Volánbusz naponta néhány közvetlen buszjáratot indít a budapesti Stadion autóbusz-pályaudvarról. Gyöngyösről gyakrabban megy fel busz. GyógyhelyA Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre.[3] Emiatt települt ide, a csúcshoz közel, a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa[4]) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.[8]  TurizmusA csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot, melyet az 1950-es évek végén állított Géczi István (később a Kékesi Sas Síklub edzője) néhány társával egy andezitkövekből emelt halomra.[12] 1985. augusztus 20. óta áll a mai talapzatán.[2]  Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1977-1981 között felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 méter magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 méter magasan[3] nyitott kilátószinttel. A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.  SportSíközpontKékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség).[13] Utóbbi Magyarország leghosszabb sípályája. Az északi pálya és a délinek a 700 m-es felső szakasza mentén sífelvonók működnek, a déli pálya teljes hosszán végigsíelők síautóbusszal juthatnak vissza a csúcsra. A 2016–2017-es szezonban 66 napon át tartott nyitva a pálya.[13] Országúti kerékpárA magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig közel 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004-től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!” néven amatőr versenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös – Kékestető szakaszon.  A Tour de Hongrie kékestetői szakaszainak nyertesei:
(2003-ban és 2005-ben két szakaszt is rendeztek Kékestetőn, mindkettőt egy napon. A második, rövid szakasz egyenkénti indítású hegyi időfutamként került megrendezésre.) A Criterium Tour kékestetői szakaszának nyertesei:
A Kékesre fel! amatőr verseny győztesei és idejük:
A Velo.hu Kékesi Csúcstámadás amatőr verseny győztesei és idejük:
Érdekesség2024 óta nevét viseli a 207481 Kékes kisbolygó.[14] Jegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
