hu K%C3%A1rolyi Antal (%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)

	Károlyi Antal
Született	1906. július 17.; Csempeszkopács
Elhunyt	1970. január 10. (63 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
	Munkái
Jelentős épületei	Savaria tér épületei, Claudius-kút (Szombathely); Művelődési és Sportház (Szombathely); Bartók Béla Zeneiskola és hangversenyterem (Szombathely)
Díjai	Ybl Miklós-díj (1953)

Ez a szócikk az 1906-ban született építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Károlyi Antal (egyértelműsítő lap).

Károlyi Antal (Csempeszkopács, 1906. július 17. – Budapest, 1970. január 10.) Ybl Miklós-díjas magyar építész.

Életpályája

Csempeszkopácson született, 1906. július 17-én. Elemi iskoláit Csempeszkopácson, középiskoláit Szombathelyen végezte.

„Mert igazán csak rajzolni szerettem. Ezt akkor vettem észre, amikor egy alkalommal a tanító úr a hegedűjét tette ki az asztalra, ezt kellett a hatodikosoknak lerajzolni. Én csak harmadikos voltam még, de a hegedű nagyon tetszett. Elkezdtem én is rajzolni.” „A rajzfüzetem a vizsga vendégeinek kezéről kezére járt. … A faluban is híre ment, hogy a plébános megnézett magának. A család komolyan kezdte fontolgatni, hogy mi legyen velem, hiszen mások is mondogatják most már, hogy be kellene küldeni a városba, iskolára. Tanító, pap ugyan nem, de valami olyas, ahol a rajzkészségnek hasznát lehet venni. Így kerültem be a városi főreálba, aminek nyolc hosszú évét éppen most a múlt júniusban végeztem el. Nem is akárhogyan, hiszen a jeles érettségim még a helyi lapban is megjelent.^[1]”

Ezután a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre került, ahol építészmérnöki diplomát szerzett 1935. június 11-én. Mint fiatal építészmérnök 1938-ig Münnich Aladár, Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgozott. Az 1938-as évi budapesti Eukharisztikus kongresszus építészeti pályázatán sikeresen szerepelt. A 30-as évek végén magas színvonalú falusi háztervei valósulhattak meg. 1939–től önálló magánépítészként tevékenykedett. 1949-től a MATI (Magasépítési Tervező Intézet) csoportvezetője, 1951-től a KÖZTI (Középülettervező Vállalat) műteremvezetője, 1952-től a LAKÓTERV (Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat) főépítésze volt. Egyaránt foglalkozott lakó- és középületekkel. Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai és a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. Nevéhez fűződik a háborúban megsérült Vígszínház újjáépítése (Kiss Tiborral és Flach János belsőépítéssze) valamint a várpalotai kultúrház. 1953-tól Szombathely és Vas megye főépítészeként elkészítette a Szombathely átfogó rendezési tervét (1954-től) és a város külső területeinek rendezési tervét (1958). Városrendezései kapcsán az egykori városszerkezetek megőrzését rendkívül fontosnak tartotta, ennek egyik legszebb példája a szombathelyi Savaria tér épületegyüttese a Claudius-kúttal. Javaslatai alapján indították meg a Derkovits-városrész fejlesztését. Szombathelyen középületek sora fűződik a nevéhez: Művelődési és Sportház (1963), megyei Szakorvosi Rendelőintézet (Ligeti Gizellával közösen, 1965), megyei pártszékház (1967), Bartók Béla zeneiskola (1968). Ő kezdeményezte a Szombathelyi zsinagóga hangversenyteremmé történő átalakítását - Bartók terem (Ligeti Gizellával közösen, 1970-75). Károlyi Antal nevéhez kötődik a büki gyógyfürdő fejlesztésének I. üteme. Zoltán László, a Lakóterv egykori vezetője így emlékezett Károlyi Antalra:

„Károlyi Tóni munkatárs beszámolóját hallgattam egy Vas megyei kiszállásról, Bük faluról, ahol olajat kerestek, s forróvizet találtak. A hőtől és sótól a halak a patakban elpusztultak, ám a falu népe lábát lógatta a patak meleg vizébe. Nagy fantázia van ebben a lehetőségben: egy fedett fürdőmedencét kell tervezni – mondta Károlyi Tóni...”

(A büki gyógyfürdő építésének első üteme óta több medence és szálloda épült meg.) Műemlékvédelelmmel is foglalkozott. A Várpalotai vár példás műemléki helyreállításán dolgozott 1952-től 1967-ig. Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja az Építészeti Tanácsnak, tanára a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskolájának. A szocialista realista építészet egyik hazai vezéregyénisége. Formakészsége sokáig a klasszicizmushoz kapcsolta. 1955 után az új építészet irányában kereste a kibontakozást. Szakirodalmi cikkei írásai is megjelentek sajtóban, és könyv alakban is.

Művei

Tímár-Szőlő utcai lakóházak (Budapest)
Magdolnavárosi OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet)-lakótelep (Budapest)
Szófiai Magyar Nagykövetség (Kardos Györggyel)
Nagy Lajos király úti lakótelep (Budapest)
Vígszínház újjáépítése (Kiss Tiborral és Flach János belsőépítésszel)
Várpalotai vár műemléki helyreállítása
Mauzóleum, kastély, plébániatemplom műemléki helyreállítása (Vál)
Savaria tér a Claudius kúttal (Szombathely)
Művelődési és Sportház (Szombathely)
Bartók Béla Zeneiskola és Hangversenyterem (Szombathely)
MSZMP megyei pártszékház (Szombathely)
Megyei Rendelőintézet (Szombathely)
Büki Gyógyfürdő I. ütem
Derkovits lakótelep I. ütem (Szombathely)

Kiállítások

5. Magyar Képzőműv kiállítás, (Műcsarnok, Budapest, 1954) - csoportos kiállítás
A felszabadult Budapest művészete (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1960) - csoportos kiállítás
Károlyi Antal építész Emlékkiállítás (HAP Galéria, Budapest, 2015)

Könyvek

Károlyi Antal - Perényi Imre - Vargha László: A magyar falu építészete (1955)
Károlyi Antal - Szentléleky Tihamér: Szombathely városképei, műemlékei (1967)

Jegyzetek

↑ Károlyi Antal visszaemlékezése A Hadúr kollégiumában című kézzel írott füzetből

Források

Modern Építészeti Lexikon
Magyar életrajzi lexikon
Károlyi Antal artpotal.hu^{[halott link]}

További információk

[1] Károlyi Antal visszaemlékezése A Hadúr kollégiumában című kézzel írott füzetből

[1]

Károlyi Antal (építész)