Kálium-fluorid

Kálium-fluorid
IUPAC-név	Kálium-fluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7789-23-3
RTECS szám	TT0700000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	KF
Moláris tömeg	58,10 g/mol
Megjelenés	színtelen por
Sűrűség	2,49 g/cm³[1]
Olvadáspont	858 °C[1]
Forráspont	1505 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	Jó, 485 g/l (20 °C)[1]
Gőznyomás	0,13 mbar (752 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T)[1]
NFPA 704	0 3 0
R mondatok	R23/24/25[1]
S mondatok	(S1/2), S26,S45[1]
LD50	245 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Kálium-klorid Kálium-bromid Kálium-jodid
Azonos anion	Lítium-fluorid Nátrium-fluorid Rubídium-fluorid Cézium-fluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-fluorid (KF) a kálium és a fluor vegyülete. Színtelen, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Vízben jól oldódik. Oldata semleges kémhatású, de hevítés hatására enyhén lúgos lesz. Létezik dihidrátja és tetrahidrátja is.

Kémiai tulajdonságai

A kálium-fluorid-olvadék a szilícium-dioxidot és a bórsavat feloldja, az alumínium-oxidot megtámadja.

Élettani hatása

Mérgező hatású, a központi idegrendszerre, illetve a gyomor-és béltraktusra hat. A heveny mérgezés hányással jár, az idült mérgezés elváltozásokat okozhat a fogakban és a csontokban.

Előállítása

A kálium-fluorid a hidrogén-fluorid oldatából kálium-hidroxiddal vagy hamuzsírral való közömbösítésével állítható elő. A keletkezett oldatot kikristályosítják, az oldatból vegyület dihidrátja válik ki.

Felhasználása

A kálium-fluoridot üvegek maratására, illetve fa tartósítására alkalmazzák. A szerves kémiában a klórtartalmú szerves vegyületek fluortartalmúakká alakítására használják.[2]

Jegyzetek

1. A kálium-fluorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
2. Vogel, A. I.; Leicester, J.; Macey, W. A. T. “n-Hexyl Fluoride” Organic Syntheses, Collected Volume 4, p.525 (1963). http://www.orgsyn.org/orgsyn/pdfs/CV4P0525.pdf

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret