Káldor Adolf

Káldor Adolf
Született	Kohn Adolf 1882. augusztus 10. Modor
Elhunyt	1944. július 12. (61 évesen) auschwitzi koncentrációs tábor
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1906, orvostudomány)
Sablon Wikidata Segítség

Káldor Adolf, Kohn (Modor, 1882. augusztus 10. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944. július 12.)[1][2] főorvos.

Életútja

Kohn Jakab és Schaar Julianna fia. 1899-ben Kohn családi nevét Káldorra változtatta.[3] Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1906-ban orvostudományi oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a pécsi közkórház orvosa lett, majd 1908-ban mint segédorvos a budapesti Szent István Kórházban működött. 1909-ben Budafokon orvosi rendelőt nyitott. Az első világháború alatt mint főhadnagy orvos harctéri szolgálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült.[4] 1916-ban községi orvossá választották, 1928-ban tisztiorvosi képesítést nyert és Budafok várossá való átalakulása után mint városi főorvos működött. A Csecsemőgondozó Intézet létesítésében tevékeny részt vett. 1917. április 24-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Herzfelder (Hercfelder) Borbálával,[5] aki 1893-ban Gyöngyösön született Herzfelder József és Deutsch Teréz leányaként. Egy fiuk született, Imre (1920–1982).[6] Zsidó származása miatt 1944-ben Káldor Adolfot feleségével együtt elhurcolták. Befolyásos emberek figyelmeztették, hogy meneküljön, azonban riogatásnak gondolta a zsidóüldözésről szóló híreket. A budafoki lakosok megszervezték a mentését, ő nem volt hajlandó azt elfogadni, bízva az emberi jóindulatban. Auschwitzban lelte halálát feleségével együtt 1944. július 12-én. Imre fiukat együtt bujtatták el a budafoki németek és pincemunkások. A második világháború után az ELZETT Művek tulajdonosának lányát vette nőül, majd kivándorolt Ausztráliába, s ott mint egyetemi tanár működött.

Emlékezete

Nevét viseli Budafokon a Káldor Adolf utca, róla nevezték el 2014-ben az általa alapított szakrendelőt, mely előtt 1969 óta szobra is áll (Schaár Erzsébet Munkácsy Mihály-díjas budafoki szobrászművész alkotása).

Jegyzetek

1. Halálesete bejegyezve a budafoki (Bp. XXII. ker.) állami halotti akv. 73/1947. folyószáma alatt.
2. A budafoki járásbíróság Pk. 1707/1946/5. sz. végzésével 1944. augusztus 16-iki dátummal holttá nyilvánította.
3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62260/1899. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 33. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1899. év 37. oldal 37. sor
4. Tűzharcos minőségét a m. kir. 29. honvéd gyalogezred által 1917. szept. 17-én kiállított Pzlj np.sz. 250/43. számú igazolvány igazolja.
5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 372/1917. folyószáma alatt.
6. Kaldor, Imre (1920 - 1982)

Források

• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930. 268. o.
• Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. október 29. / 247. old.
• A 2014. február 27-i képviselőtestületi ülés napirendje XXII.hu, 2014. 02. 21.
• Hadi kitüntetés után a holokauszt áldozata lett az orvosi szakrendelő névadója Huszonketto.hu, 2020.11.17.