Jylland
Jylland (dán ejtés: [ˈjylanˀ]; németül: Jütland, frízül: Jutlân) félsziget Észak-Európában. Ez Dánia egyetlen része, amely nem sziget, és Németország legészakibb része is a félszigetre esik. Az Északi-tengert választja el a Balti-tengertől. Felszíne viszonylag sík, alacsony dombokkal. A félsziget északi kétharmada Dániához tartozik: területe 29 775 km², lakossága 2 491 852 fő (2004). A legészakibb részt – neve Nørrejyske Ø – egy 1825-ös árvíz a keskeny Limfjord nyugati bejáratának megnyitásával leválasztotta a félszigetről, de ennek ellenére általában azt is Jylland részének tekintik. A déli egyharmad ma Németország Schleswig-Holstein tartományához tartozik, ami a korábbi Schleswig és Holstein hercegségekből jött létre. A terület számtalanszor gazdát cserélt a dánok és különböző német uralkodók között. 1916-ban a félszigettől nyugatra zajlott le a világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája, a jütlandi csata. Legutóbb 1920-ban Észak-Schleswig népszavazással tért vissza Dániához. A félsziget déli határát az Elba folyó jelzi. „Kimbriai félsziget”A félsziget másik, még régebben keletkezett neve a Kimbriai félsziget (latinul chersonesus cimbrica). Ez az elnevezés már az ókorban használatos volt, megtalálható már például Klaudiosz Ptolemaiosz Geographike Hyphegesis című munkájának II. fejezetében is mint Κιμβρική Χερσόνησος (kimbrikè chersónesos). E név eredete az i. e. 2. században a térségben élő kimberek germán törzsének nevéből származik. Van olyan – kisebbségi, Magyarországon nem elfogadott – földrajztudományi felfogás is, főleg a német irodalomban, ami szerint a félsziget egésze ma is Kimbriai félszigetnek nevezendő, a Jylland név pedig csak a dán határtól északra elterülő vidékre lenne érvényes.[1] VárosaiJylland legnagyobb városai:
Jegyzetek |
Portal di Ensiklopedia Dunia