Junkers J.I

Junkers J.I
Funkció	felderítőgép, csatarepülőgép
Gyártó	Junkers
Gyártási darabszám	227
Fő üzemeltetők	Német Birodalom
Személyzet	2 fő
Első felszállás	1917. január 28.
Szolgálatba állítás	1917.
Szolgálatból kivonva	1919.
Hatótávolság	311 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Junkers J.I témájú médiaállományokat.

A Junkers J.I német gyártmányú kétüléses, páncélozott felderítő- illetve csatarepülőgép volt az első világháborúban. Ez volt az első, csak fémből készített repülőgép, amelyet sorozatban gyártottak. Fél cm vastag acéllemezből készült páncélja a kézifegyverek ellen jó védelmet nyújtott.[1]

Fejlesztése

A páncélozott törzs, a „fürdőkád”

A német Hugo Junkers korát megelőzve kísérletezett a kizárólag fémből épült repülőgépekkel. A légierő által Junkers J.I kóddal nyilvántartásba vett típus (gyári kódja J 4 volt) volt az első terve, amely sorozatgyártásba került. A törzs alapját egy 5 mm vastag króm-nikkelacél lemezből készült burok, becenevén "fürdőkád" képezte, amelyben a motort, a két ülést, a benzintankokat és felderítés, tüzérségirányítás esetén rádiókészüléket helyeztek el. Ennek súlya 470 kg volt.[2] A pilóta a kormányműveket a szokásos acélhuzalos összekötés helyett acélrudakkal és forgattyúkkal tudta mozgatni; ezek kevésbé voltak sérülékenyek a puska- vagy géppuskalövésekkel szemben.[3] Összességében a J.I fémalkatrészei miatt kétszer olyan nehéz volt, mint a hagyományos, fából és vászonból készült kortársai.

A Junkers J.I ún. másfélfedelű repülőgép volt, vagyis olyan kétfedelű, amelynek alsó szárnya jelentősen kisebb volt a felsőnél. A felső szárny felülete 35,89 m² volt, több mint kétszerese az alsó 13,68 m²-ének.[4]

120 liter üzemanyagát két tankba osztották szét, de a nagyobbik ezenfelül is két rekeszből állt.[4] A kisebbik, 30 literes tankot a motor fölött helyezték el, hogy az üzemanyagpumpa elromlása esetén is ellássa a motort a leszállásig. Ezen felül egy kézi benzinpumpával is ellátták a gépet.[2]

A könnyebb szállíthatóság érdekében darabjaira (szárnyak, törzs, farok, futómű) lehetett szétszedni. A szétszedett repülőt hat-nyolc szerelő négy-hat óra alatt tudta harcképes állapotba hozni.[5] A szárnyakat a korban megszokott vászon helyett 0,19 mm vastag alumíniumlemezzel burkolták, ami könnyen behorpadt, ezért a földön óvatosan kellett kezelni..[5]

Története

Junkers J.I a Kanadai Repüléstörténeti és Űrrepülési Múzeumban

Kortársaihoz képest nehéz, robusztus repülő volt és nem volt könnyű irányítani, ezért bútorszállítónak becézték. Először 1917 augusztusában jelent meg a fronton.[6] Többek között az 1918 elején indított tavaszi offenzívában vettek részt a nyugati fronton.

Kezdetleges csatarepülőgépként is alkalmazták; két, lefelé néző géppuskát lehetett rászerelni, de a célzási nehézségek miatt sok hasznukat nem vették. Ezért elsősorban kis magasságú frontfelderítésre, futárgépként, tüzérségi irányításra vagy elszigetelt csapatok utánpótlására használták fel.[3]

Összesen 227 készült belőle; ebből 189 jutott el a német csapatokhoz. 38 már a fegyverszünet után lett készen és a szövetségesek lefoglalták őket. 1919 januárjában leálltak a gyártással.[7] Egy olyan eset ismert, hogy a Junkers J.I-et lelőtt volna egy légvédelmi ágyú,[4] egyéb harci veszteségek nem voltak, csak balesetekben veszett oda néhány.[8]

Mindössze egy teljes Junkers J.I maradt fenn, a J.I 586/17 sorozatszámú példányt a kanadaiak vitték haza trófeaként és az ottawai Kanadai Repüléstörténeti és Űrrepülési Múzeumban tekinthető meg.[9] Egy törzset a milánói Nemzeti Természettudományi és Műszaki Múzeum is őriz.[10]

Rendszeresítő országok

A Junkers J.I háromnézeti képe

•  Német Birodalom

Műszaki adatok

Geometriai méretek és tömegadatok

• Hossz: 9,10 m
• Fesztávolság: 16 m
• Magasság: 3,40 m
• Szárnyfelület: 49,4 m²
• Üres tömeg: 1766 kg
• Felszálló tömeg: 2140 kg

Hajtóművek

• Hajtóművek száma: 1 darab
• Típusa: Benz Bz.IV vízhűtéses hathengeres motor
• Teljesítmény: 200 LE (149 kW)

Repülési adatok

• Legnagyobb sebesség: 155 km/h
• Szolgálati csúcsmagasság: 4000 m
• Hatótávolság:  

Fegyverzet

• 1 db hátra irányított, forgatható 7,92 mm-es Parabellum MG 14 géppuska 1000 darab lőszerrel

Jegyzetek

1. Taylor 1989, 538. o.
2. Flight 18 March 1920, p. 315.
3. Gray, Peter. German Aircraft of the First World War. Putnam, 156. o. (1987) 
4. Flight February 1920, p. 229.
5. Flight 18 March 1920, 317. o.
6. Grosz 1993, p. 4.
7. Grosz 1993, pp. 6–7.
8. Grey 1919, 320a–321a. o.
9. "Junkers JI." Archiválva 2013. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Canada Aviation and Space Museum. Retrieved: 6 September 2011.
10. Genth, Thomas. "Junkers JI." thomasgenth.de. Retrieved: 6 September 2011.

Források

• Grey, C. G. Jane's All the World's Aircraft 1919. London: Putnam, 1919.
• Grosz, P.M. Junkers J.I, Windsock Datafile 39. Hertfordshire, UK: Albatros Productions Ltd., 1993. ISBN 0-948414-49-9.
• "Report on the Junker Armoured Two-Seater Biplane, Type J.1." Flight, 26 February 1920
• "Report on the Junker Armoured Two-Seater Biplane, Type J.1." Flight, 4 March 1920
• "Report on the Junker Armoured Two-Seater Biplane, Type J.1." Flight, 11 March 1920
• "Report on the Junker Armoured Two-Seater Biplane, Type J.1." Flight, 18 March 1920.
• Taylor, Michael J. H. Jane's Encyclopedia of Aviation. London: Studio Editions. 1989, p. 538.
• World Aircraft Information Files. London: Bright Star Publishing, p. File 898, Sheet 01.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Junkers J.I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.