Zeh 2007 óta él Barnewitz(wd) faluban, a brandenburgiHavelland(wd) tartományban;[20] korábban Lipcsében élt sok éven át. Házastársa David Finck(wd)[21][22], két gyermeke van.[23] Juli Zeh lovagol, és intenzíven foglalkozik a ló és az emberek kapcsolatával Gebrauchsanweisung für Pferde (Használati utasítás lovaknak) és Socke und Sophie című könyveiben.
Juli Zeh-t 2018. december 12-én a Brandenburgi Állami Parlament(wd) az SPD parlamenti csoportjának javaslatára a Brandenburgi Állami Alkotmánybíróság(wd) tiszteletbeli bírójává választotta,[27] és 2019. január 30-án a Brandenburgi Állami Parlamentben letette az esküt.[28]
Irodalmi munka
Juli Zeh debütáló regénye, az Adler und Engel – 35 nyelvre lefordítva – nemzetközileg is aktív jogászok és a drogmaffia közegében játszódik. A szerző életrajza szerint a regény jogi tartalommal bír: a nemzetközi joggal foglalkozik és így egy "egy nagyon különleges jogi formát, amelynek tulajdonképpen csak a fele érdemli meg a jog karakterét vagy nevét", mert "még mindig minden másodpercben készül", "folyamatosan szembesül [saját] bukásával" és "saját eredménytelenségével."[29]
A 2002-ben kiadott Die Stille ist ein Geräusch utinapló egy 2001 nyarán bosznia-hercegovinai, csak a kutyája társaságában töltött utazás eredménye. Az emberek mélységes megdöbbenéséről szól, amiért a nemzetközi közösség semmibe veszi elpusztított országukat, és Európa nem látja őket: „Itt látható az ország csontváza. Itt a halál a legdúsabb természet ráncaiban lakozik.”[30] – Ein Hund läuft durch die RepublikDavid Finckkel(wd) és Oskar Teršszel közösen megjelent antológia fiatal bosnyákoknémet nyelvűtörténeteivel az országuk helyzetéről.
A Spieltrieb helyszíne egy középiskola Zeh szülővárosában, Bonnban. A főszereplők az iskola diákjai és tanárai, akik magatartásával és attitűdjeivel példaként szolgálnak a jó és a rossz objektív létezésének jogfilozófiai kérdésére. Juli Zeh 2004-ben egy regényrészlettel részt vett az Ingeborg Bachmann-díjon. Az Ő szövege vegyes visszhangot kapott a zsűri részéről. A regény azonban széles közönséget ért el és többnyire pozitív kritikákat kapott a német művészeti oldalakon. Bernhard Studlar(wd) ebből a regényből dolgozott ki egy azonos című darabot, amelynek premierje 2006. március 16-án volt a hamburgiDeutsches Schauspielhausban(wd). A regényből 2013-ban forgatott filmet Gregor Schnitzler(wd) az eredeti, Spieltrieb címen, Michelle Barthel(wd) főszereplésével.[31]
2005-ben jelent meg a Kleine Konversationslexikon für HaushundeDavid Finck(wd) fényképeivel. Ebben Othello, az író házi kutyája olyannak magyarázza el a világot, amilyen valójában – a kutya szemszögéből. 2006 márciusában jelent meg az Alles auf dem Rasen 30 esszéből álló gyűjtemény.
A 2007-ben megjelent Schilf című regény két elit fizikusról szóló bűnügyi cselekményt ötvözi a korabeli karakterrel kapcsolatos elmélkedésekkel. Bettina Bruinier(wd) és Katja Friedrich dramatizálta abban az évben, amikor megjelent, és 2007. december 13-án mutatták be a müncheniVolkstheaterben. Produkciójáért Bruinier-t a müncheni Esti újság "Az év sztárja" díjjal tüntette ki. Az osztrák premier 2012-ben volt a bécsiKosmosTheaterben(wd).
A Corpus Delicti[32] című darab 2057-ben játszódik. A módszer az egész politikai rendszer alapja lett; vagyis az állam megelőző egészségügyi intézkedésekre kényszeríti állampolgárait, sőt a cigarettázást is bűncselekményként kezeli. A dráma premierje a 2007-es Ruhrtriennálén(wd) volt. 2009-ben jelent meg az azonos című regény, a Corpus Delicti: ein Prozess. Corpus Delicti – Eine Schallnovelle 2009-ben a Slut(wd)[33] zenekarral közösen fejlesztette ki rádiójáték és zene keverékeként. Az élő előadás a videoművészetből és a színházból is tartalmazott elemeket. Végül, 2020 tavaszán Antje Thoms(wd) a Deutsches Theater Göttingenben(wd) bemutatta a darab adaptációját autós-színházként, amelyet a COVID-19 világjárvány miatt a helyi mélygarázsban kellett megtartani.[34]
Szintén 2009-ben, Ilija Trojanow-val(wd) közösen Zeh kiadta Angriff auf die Freiheit: Sicherheitswahn, Überwachungsstaat und der Abbau bürgerlicher Rechte című könyvét. A könyvbemutatón a két szerző bírálta, hogy az állam a terrorizmus elleni küzdelem köntösében egyre jobban behatol az állampolgárok magánszférájába.[35] Mindketten kijelentették, hogy az állam nem akarja utólagosan kivizsgálni a bűncselekményeket, hanem a jövőbe tekintve meg akarja előzni azokat. Bűncselekményeket tervező gyanúsítottakat keres, állampolgárait átfogóan szeretné figyelemmel kísérni. Mindketten óvakodtak attól, hogy azt higgyük, hogy államunk demokrácia és nem igazságtalan állam, ezért nem élhet vissza a megfigyelésből származó hatalommal. Önmagában nincs olyan, hogy „jó” rendszer. Minél több hatalmat koncentrál az állam, annál nagyobb a visszaélések kockázata. Fennáll egy totalitárius megfigyelő állam veszélye a „Big Brother is Watching You” szlogen alatt, mint „1984-ben”, amely ellen meg kell küzdenünk szabadságunkért és magánéletünkért.[36]
2010-ben az Amok – Anatomie des Unfassbaren (Ámok - Az érthetetlen anatómiája) című dokumentumfilmben a gyilkosságok okairól kérdezték.
A 2012-ben megjelent Nullzeit című regény két különböző nézőpontból ír le egy szerelmi háromszöget, amely egy lanzarotei búvárnyaralás során alakul ki. A szerző szerint a regény egyszerre „pszichothriller” és „kapcsolatdoboz”. Ez is tükrözi Juli Zeh búvárkodás iránti lelkesedését, amelyet 2010-ben tanult meg.[37]
Juli Zeh a mannheimi "lesen.hören" irodalmi fesztiválon
A 2016-ban megjelent Unterleuten[38] című társadalmi regény egy brandenburgi falu társadalmi szerkezetét írja le húsz évvel az újraegyesítés után. A regény hat részre oszlik, amelyek nyolc-tizenhárom fejezetet tartalmaznak, amelyek mindegyike annak a szereplőnek a nevét viseli, akinek szemszögéből a történetet elmondják. Ez a szemléletváltás megmutatja az olvasóknak, hogy a szereplők mindegyike olyan feltételezéseket fogalmaz meg társairól, amelyekről később kiderül, hogy tévesek. Jörg Magenau(wd) „a regény igazi vonzerejét” a szemléletváltásban látta. A szöveg „teljesen cselekményre és lélektani jellemrajzra támaszkodik”, „nyelvileg egyszerű és konvencionálisan kötött”, ami faluregényhez nem illő.[39] Juli Zeh a Neue Zürcher Zeitungban az Unterleuten szerzőjeként alkotott önképét a következő szavakkal kommentálta: „Szórakoztató írónak tekintem magam, mindig is az akartam lenni.”[40] Már 2015-ben kiadta ezzel az álnévvel a regényben említett kitalált menedzsment-tanácsadó, Manfred Gortz „Dein Erfolg” című könyvét, amely eleinte plágium-vádakat és találgatásokat váltott ki a valódi szerzőről.[41] 2020-ban az Unterleuten – Das zerrissene Dorf című TV-filmet három részben sugározta a ZDF márciusban.
A 2017-ben kiadott disztópikus regény, a Leere Herzen (Üres szívek) egy thrillernek álcázott pamflet, amelynek a végén felcsillan a remény[42] a 2025-ös paraállami terrorizmusról, és tele van ötletekkel a rosszabb jövőre vonatkozóan.[43]
2018-ban jelent meg a Neujahr (Új év) című regény. Mesél egy emancipált apa mindennapi túlterheltségéről[44] és egy kora gyermekkori traumáról, amely pánikrohamokhoz vezet a főszereplő későbbi életében. A két narratív szálat a déjà vu érzése köti össze; ezen a ponton a regény két szinte független narratívára szakad.[45][46]
2020 májusában a Fragen zu Corpus Delicti címmel megjelent egy könyv, amelyben a szerző ismét a Corpus Delicti című darabjával, annak létrejöttével és az azóta felmerült számos kérdéssel foglalkozik.[47]
2021 márciusában jelent meg az Über Menschen (Emberekről) című regény, amely Unterleutenhez hasonlóan ismét Brandenburg vidékén játszódik. A főszereplő, a szövegíró, Dora elhagyja barátját, Robertet, és 2020 márciusában, a koronajárvány kezdetén Berlin-Kreuzbergből(wd) egy régi házba költözik Bracken/Prignitz(wd) falu szélén, ahol 4000 négyzetméteres, benőtt, elhagyatott föld található:[48]
"Egy botanikai katasztrófa, amely Dora erőfeszítéseinek köszönhetően romantikus vidéki kertté alakul át. Zöldségágyással. Ez a terv."
Tartalmilag a városi és a vidéki emberek összehasonlításáról és az erkölcsi énük felmagasztalásáról szól. A szerző így egy korona-időszaki önismereti regényt adott ki.[49]
Motívumok
Zeh írása a káosz és a rend ellentétét járja körül; azt kérdezi, hogy az értelmet és az erkölcsöt újjá lehet-e építeni, és hogyan, amikor a hagyományos értékek értelmetlenné váltak. Visszatérő motívumok az eltévedés, a kohézió és a támogató normák és az életkörnyezet kérdései az individualizálódás és globalizáció társadalmában, amelyben már nem ismerhető fel közös felelősség egy globális közösség jövőjéért. 2011 májusában Zeh a Filozófiai Kvartett(wd) című műsorban a „Képesek a társadalmak a tanulásra?” témakörben így fogalmazott, „kedvenc mondata”:
„A demokrácia nem egy jó cél elérésének folyamata. […] A demokrácia nem a legjobb eredmény megtalálásának módszere, hanem csak a hatalom szétosztásának módszere.”
Zeh szerint az irodalmi írás kizárólag önmagunkkal való kommunikáció a szövegek létrejötte során.[29] A szerző irodalomelméleti szempontból a „divathoz” illeszkedőnek tekinti magát, nem a „konkrét üzenetre való szándékos írás” hívének, hanem válaszol a „híres kérdésre”, amelyet a németórákon ma is feltesznek – "Mit akar ezzel mondani nekünk a szerző?" - a válasz "Semmit!"[29] Ugyanakkor a szerző feltételezi, hogy a történeteket nem azért írják, mert "valami jól működik", hanem csak arról, hogy miről "nem működik."[29] Számára "meghatározó" volt, hogy marginálisnak találta a "fikció és a valóság közötti különbséget". Zeh mindig sokat olvasott és gyerekként "egy regény szereplőjének tartotta magát".[50]
Politikai vélemények
Juli Zeh politikailag is kamatoztatja irodalmi hírnevét. A 2005-ös szövetségi választási kampányban ő volt az egyik szerző, aki aláírta Günter Grass felhívását a vörös-zöld koalíció támogatására. 2009-ben az SPD 13. szövetségi közgyűlésének tagja volt. Hangját kölcsönzi a Négy Mancs Alapítványnak[51] is, mint „állatvédelmi nagykövet”. 2008 januárjában Zeh sikertelen alkotmányjogi panaszt nyújtott be a biometrikus útlevél ellen a Szövetségi Alkotmánybírósághoz,[52][53] mert véleménye szerint az ujjlenyomatok kötelező rögzítése „az alapjogok értelmetlen megsértése”.[54] A Szövetségi Alkotmánybíróság a panaszt nem fogadta el döntésre, mert az alkotmányjogi panasz indokolása nem foglalkozik megfelelően az útlevéltörvény vonatkozó rendelkezéseivel, és így az állítólagos alapjogsérelem leírásának formai követelményei nem teljesülnek.[55]
Az NSA-ügy(wd) következményeként 2013 júliusában Angela Merkelkancellárnak írt nyílt levelében „megfelelő reakcióra” szólított fel, és követelte, hogy „az ország lakosságának mondják el a teljes igazságot a kémtámadásokról”.[56] 2013. szeptember 18-án mintegy 20 írótársával együtt átadta a több mint 67 000 ember által aláírt levelet a Szövetségi Sajtóirodának.[57] Egyik kezdeményezője a 2016. november végén megjelent Európai Unió Digitális Alapjogi Chartájának, valamint alapító tagja a p≡p(wd)[58] coop polgári mozgalomnak,[59] amely a titkosítással automatizált adatvédelemre törekszik az interneten.[60][61]
Martin Schulz kancellárjelöltté való jelölése során 2017-ben csatlakozott az SPD-hez.[62] Támogatja az SPD++ kezdeményezést, amely a belső pártstruktúrák modernizálását célozza.[63]
2020 áprilisában, a COVID-19 világjárvány idején az alapvető jogok megsértéséről szóló vita során Zeh részt vett a Der Spiegel hírmagazinban megjelent prominens szerzők felhívásában, akik a zárlat amint lehet mielőbbi megszüntetését szorgalmazták. A meghozott intézkedések „egyes területeken szinte nullára szabnák a teljes lakosság alapvető jogait”.[63] 2021 augusztusában felszólalt az általános védőoltási kötelezettség ellen, ezt azzal indokolva, hogy jelenleg nincs ok az „egyéni szabadság tömeges korlátozására”.[64]
Brandenburg Állam Alkotmánybíróságának bírájaként részt vett a brandenburgi paritási törvény alkotmányellenességéről szóló 2020. október 23-i ítélet meghozatalában. Az Alkotmánybíróság egyöntetűen megállapította, hogy a paritási törvény sérti a párt jelöltállítási szabadságát, sérti a szavazati jogok passzív egyenlőségét és sérti a pártok esélyegyenlőségi jogát.[65][66]
Juli Zeh egyike az Scholz kancellárnak írt nyílt levél 28 első aláírójának, amelyet az Emma magazin tett közzé, és felszólított arra, hogy ne szállítsanak több nehézfegyvert Ukrajnának a 2022-es orosz ukrajnai invázió nyomán: „Kettős tévedéstől óva intünk: először is, hogy a nukleáris konfliktussá fokozódás kockázatáért kizárólag az eredeti támadót terheli a felelősség, aggodalomra adnak okot még azok, akik tágra nyílt szemmel adnak neki indítékot az esetleges bűnözői fellépéshez.” A levelet 2022. április 29-én tették közzé az Emma Magazine(wd) honlapján.[67][68]
Die Geschenkte Stunde: eine Geschichte. Literatur-Quickie Probsthayn, Hamburg 2012, ISBN 978-3-942212-51-9
Esszék és előadások
Die Stille ist ein Geräusch. Eine Fahrt durch Bosnien. Schöffling, Frankfurt am Main 2002; Goldmann, München 2003, ISBN 3-442-73104-6
mit Mario Früh, Wolfgang Grätz, Lee D. Böhm: Allgemeine Erklärung der Menschenrechte. Verkündet von den Vereinten Nationen am 10. Dezember 1948. Edition Büchergilde, Frankfurt am Main 2005, ISBN 3-936428-53-0
Alles auf dem Rasen. Kein Roman. Essays, Schöffling, Frankfurt am Main 2006, ISBN 3-89561-059-3
mit Ilija Trojanow(wd): Angriff auf die Freiheit. Sicherheitswahn, Überwachungsstaat und der Abbau bürgerlicher Rechte. Hanser, München 2009, ISBN 978-3-446-23418-5
Das Mögliche und die Möglichkeiten. Rede an die Abiturienten des Jahrgangs 2010. Gollenstein, Merzig 2010, ISBN 978-3-938823-72-9
Recht auf Beitritt? Ansprüche von Kandidatenstaaten gegen die Europäische Union. Nomos, Baden-Baden 2002, ISBN 3-7890-8266-X (91 S.).
Das Übergangsrecht. Zur Rechtsetzungstätigkeit von Übergangsverwaltungen am Beispiel von UNMIK im Kosovo und dem OHR in Bosnien-Herzegowina (= Saarbrücker Studien zum internationalen Recht. Band 48). Nomos, Baden-Baden 2011, ISBN 978-3-8329-6185-5 (236 S.; zugleich Dissertation, Universität Saarbrücken 2010).
Szerkesztőként
Ein Hund läuft durch die Republik Schöffling, Frankfurt am Main 2004, ISBN 3-89561-057-7
Díjai
1999: Preis der Zeitschrift Humboldt Forum Recht
2000: Caroline-Schlegel-Preis für Essayistik
2002: Deutscher Bücherpreis
Rauriser Literaturpreis des österreichischen Bundeslands Salzburg
Förderpreis des Bremer Literaturpreises
2003: Ernst-Toller-Preis
Hölderlin-Förderpreis
2004: Inselschreiber
2005: Per-Olov-Enquist-Preis
Literaturpreis der Bonner LESE
2008: Jürgen Bansemer & Ute Nyssen-Dramatikerpreis
Teresa Grenzmann: Unterwegs zu wilden Tieren. Die Regisseurin Bettina Bruinier und wie sie Juli Zehs Roman Schilf auf die Kleine Bühne des Münchner Volkstheaters brachte. In: Kilian Engels, C. Bernd Sucher (Hrsg.): Politische und mögliche Welten. Regisseure von morgen. Henschel, Berlin 2008, ISBN 978-3-89487-613-5, S. 34–43.
Aura Heydenreich, Klaus Mecke: Physik und Ethik. Juli Zeh im Dialog zu „Schilf“. In: Physik und Poetik. Produktionsästhetik und Werkgenese. Autorinnen und Autoren im Dialog. In: Literatur- und Naturwissenschaften. Band 1. Hrsg. von dens., Berlin/Boston 2015, S. 286–308.
Günter Helmes(wd): „Kein Autor würde ein dickes Buch schreiben, wenn er im Vornherein wüsste, auf welche Weise er gelesen werden wird.“ Über Erzählanstrengungen, Frauenphantasien und Missbräuche dieser und jener Art in Juli Zehs Klügelei Spieltrieb. In: Gescheit, gescheiter, gescheitert? Das zeitgenössische Bild von Schule und Lehrern in Literatur und Medien. In: SchriftBilder. 8. Hrsg. von Günter Helmes und Günter Rinke. Igel-Verlag L & W, Hamburg 2016, ISBN 978-3-86815-713-0, S. 43–79.
Christine Mogendorf: Von „Materie, die sich selbst anglotzt“. Postmoderne Reflexionen in den Romanen Juli Zehs. Aisthesis, Bielefeld 2017, ISBN 978-3-8498-1208-9
Insa Wilke: Unter die Leute. In: Süddeutsche Zeitung. 24. Juli 2021, S. 20.
Jana Simon: Am Schmerzpunkt. In: Zeit Magazin. Nr. 2/2023, 5. Januar 2023, S. 14–22 (zeit.de [abgerufen am 6. Januar 2023] Fotos von Marzena Skubatz).
↑A Körber Alapítvány(wd) által évente odaítélt Német Tanulmányi Díjra(wd) minden tudományterület fiatal tudósai pályázhatnak, akiknek doktori disszertációja különösen fontos a társadalom számára.
↑Charlotte Haunhorst und Verena Mayer im Interview mit Juli Zeh: „Die Stadt ist wie ein großes Tier.“ Die Schriftstellerin Juli Zeh lebt auf dem Land, aber genießt das Gefühl, in der Großstadt zu sein. In ihrem Berliner Lieblingscafé spricht sie darüber, was Städte mit Menschen machen. In: Süddeutsche Zeitung PLANW. Ausgabe 02, 2016, S. 10.
↑Ulrike Hark, Bettina Weber: Gespräche 2011. «Es gibt nichts Teureres als ein langes Leben». Die Schriftstellerin Juli Zeh kritisiert die zunehmende Bevormundung der Bürger durch den Staat mit Geboten und Verboten und den fehlenden Willen zum Widerstand. Die Gesellschaft werde pathologisiert. In: tagesanzeiger.ch, 28. Dezember 2011, abgerufen am 14. Dezember 2018.
↑ abcdÜber Recht und Literatur. Ein Gespräch mit Juli Zeh und Martin Mosebach, geführt von Britta Lange und Hermann Weber, abgedruckt in: Hermann Weber (Hrsg.): Literatur, Recht und Musik. Tagung im Nordkolleg Rendsburg vom 16. bis 18. September 2005. Berliner Wissenschafts-Verlag, Berlin 2007, ISBN 978-3-8305-1339-1, S. 183–204, hier: S. 189.
↑Ilija Trojanow, Juli Zeh: Angriff auf die Freiheit. Sicherheitswahn, Überwachungsstaat und der Abbau der bürgerlichen Rechte. München 2014, S. 65, 80, 131 und 137.
↑Juli Zeh: Der Unterschied zwischen Realität und Fiktion ist marginal. Werkstattgespräch mit Birte Lipinski u. a. Teilband von Franzobel, Arno Geiger, Katja Lange-Müller, Antje Rávic Strubel, Juli Zeh (= Sabine Doering, Monika Eden [Hrsg.]: Im Atelier. Beiträge zur Poetik der Gegenwartsliteratur. [20]07/08). Fruehwerk/Splittgerber, Oldenburg 2008, ISBN 978-3-941295-05-6, S. 26.
↑A Vier Pfoten egy globális állatjóléti szervezet, amelynek székhelye Bécsben van.
↑A Pretty Easy privacy (p≡p vagy pEp) egy csatlakoztatható adattitkosítási és ellenőrzési rendszer, amely automatikus kriptográfiaikulcskezelést biztosít az írott digitális kommunikációhoz.
↑A p≡p coop egy európai civil szervezet, amelynek célja a magánélet védelme a digitális világban a tagjai által kifejlesztett titkosítási eszközökkel az online kommunikáció védelme érdekében.
↑In der journalistisch-satirischen Sendung ZDF Magazin Royale am 23. September 2022 sprach Jan Böhmermann von „militärstrategischen Großinterviews mit Juli Zeh“. ZDF Magazin Royale vom 23. September 2022. In: zdf.de, abgerufen am 24. Oktober 2022 (ab 7:55 min: „Ich nehme Sie heute mit auf eine zauberhafte Reise zu den Sternen. Weil: Neben militärstrategischen Großinterviews mit Juli Zeh gibt’s für mich kaum ’was Faszinierenderes als das Weltall.“).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Juli Zeh című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.