|
Jonszangun koreai király
Jonszangun koreai király (hangul: 연산군, handzsa: 燕山君, RR: Yeonsangun; 1476. október 24. – 1506. november 20.) Csoszon () 10. királya volt. I Jung (이융) néven született, és 1494-1506 között volt uralkodó. Feljegyzések szerint ő volt a Csoszon-dinasztia legrosszabb uralkodója,[forrás?] zsarnoknak tartották. Két véres tisztogatás írható a számlájára, hatéves korában kivégezték az édesanyját, és megszállottan kereste a gyilkosait, hogy bosszút álljon a halálán. Mindenkit, aki gyanús volt, kivégeztetett a testőreivel, így a népe rettegett tőle. Puccsal távolították el a trónról és száműzték. Sosem kapott posztumusz nevet, sírja egyszerű hercegi rangú. Anyja kivégzéseJun királyné Szongdzsong () király ágyasa volt, Konghje () haláláig, aki a király első felesége volt. Mivel örökös nélkül halt meg, ezért sürgette a második feleségét, hogy biztosítsa a királyi ház utódját. Jun () királynét szépsége miatt vette feleségül 1476-ban. Néhány hónappal később megszületett első fiuk I Jung (), aki később a Jonszan () herceg nevet kapta. A királyné rendkívül heves vérmérsékletű és féltékeny volt Szongdzsong () király ágyasaira, az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. 1479-ben kezet emelt a királyra, ezzel karmolási sebek keletkeztek az arcán. A király mindent megtett, hogy elfedje arca sebét, de az anyja, Inszu () felfedezte a karcolást, és száműzte Jun () királynét, aki rengetegszer próbált meg visszatérni. A király megelégelte ezt, ezért 1482-ben méreg általi halálra ítélte a királynét. TisztogatásokSzongdzsong () király 1494-ben halt meg, a fia követte a trónon. Az első években kifejezetten kedves király volt, szerette a népét. Emellett bölcs volt, aki megerősítette a nemzetvédelmet és segítette a szegény embereket. De nemsokára megmutatkozott a zsarnok énje, amikor az egyik oktatóját Cso Szaszót () megölte. Megpróbálta helyreállítani anyja posztumusz címét. A kormányzati tisztviselőkhöz tartozó politikai frakció (Szarim ()) elégedetlen volt Szongdzsong () király végakaratával, és mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg. 1498-ban Kim Ilszon (), Kim Dzsongdzsik () tanítványa felvett egy paragrafust a királyi feljegyzésekbe, miszerint Szedzso király trónra lépése illegitim volt 1455-ben. Kim Ilszon ()t és követőit felségárulással vádolta meg a rivális frakció, és ez elég ok volt Jonszangun () királynak, hogy a Szarim () frakció tagjait kivégeztesse. Ez volt az úgynevezett első irodalmár-tisztogatás (무오사화 戊午士禍). 1504-ben Im Szahong () elárulta a királynak anyja halálának részleteit, megmutatta neki az egyik véres ruhadarabot, amire állítólag vért hányt, miután megitta a mérget. A király ezután apja két ágyasát halálra verte, miután őket tartotta felelősnek anyja haláláért. A király összeveszett nagyanyjával, Inszu () királynéval és úgy a falhoz szorította, hogy belehalt. Posztumusz nevet adott anyjának, aki a Csehon () királyné nevet kapta. A király végül felnyittatta Han Mjonghö () (한명회) sírját, és levágatta a fejet a testről. Számos olyan tisztviselőt is kivégeztetett, akik korábban támogatták anyja megmérgezését. Ez volt a második irodalmár-tisztogatás 1504-ben (갑자사화 甲子士禍). Oktatás visszaszorításaA konfuciánus tudósokat képző Szonggjungvan ()t bezáratta a király és szórakozóhellyé alakította át. Egy lakóövezetet is lerombolt, kilakoltatva a lakosokat, és vadászterületetté alakíttatta. Kényszerítette az embereket, hogy újabb szórakozóhelyet építsenek neki. A köznép plakátokon gúnyolta a királyt, hangul írással, mely kiváltotta az uralkodó haragját, ezért betiltotta a hangul használatát. A miniszterek egyre hevesebben tiltakoztak a király tettei ellen, aki ennek hatására eltörölte a Cenzúrahivatalt és a Hongmungvan ()t (könyvtár és kutatóközpont, melynek tagjai konfuciánus tanítások segítségével tanácsot adtak a királynak). Elrendelte, hogy a miniszterek a következő feliratot hordozzák magukon: „A száj ajtó, mely katasztrófát enged be. A nyelv kard, mellyel fejet vágnak le. A test addig lesz békében, míg a száj csukva van, s a nyelv mélyen legbelül.” (口是禍之門 舌是斬身刀 閉口深藏舌 安身處處牢)[1] Trónfosztás1506-ban a király uralkodásának 12. évében hivatalnokok egy csoportja (elsősorban Pak Vondzsong (), Szong Hian (), Ju Szundzsong () és Hong Gjongdzsu () összeesküvést szerveztek a király ellen. Szeptember 2-án puccsot hajtottak végre, leváltották a királyt és helyére a féltestvére, Csinszong () nagyherceg került. Herceggé fokozták le, majd száműzték Kanghvado () szigetére, ahol két hónap múlva meghalt.[2][3] Egyik ágyasa, Csang Nokszu (), akit a végzet asszonyának neveztek, végig bátorította a királyt, ezért lefejezték. Jonszangun () fiatal fiait szintén megölték. Család
(A hitvesek keresztneve a királynék kivételével ismeretlen. A rangok leírását lásd: Címek és megszólítások a Csoszon-dinasztiában) Ábrázolása a filmművészetbenA palota ékköve sorozat első néhány epizódjában szerepelt, ahol kegyetlen zsarnokként mutatták be, aki Korea történelmének legrosszabb királya volt. A nagy sikerű A király és a bohóc című filmben kegyetlen, elmeháborodott királyként ábrázolták. A lázadó: Hong Gil Dong című sorozat uralkodásának éveiben játszódik, az ő uralkodása az egyik fő történetszál. Források
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Yeonsangun of Joseon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
