Johann Koell
Johann Koell (1500 körül – Tallinn, 1540. május 16.) észt református lelkész, az első fennmaradt észt nyelvű nyomtatott szöveg szerzője. ÉleteNeve Koel, Kol, Koll és Kohl alakban is ismert. 1525-ben a tallinni Szent Olaf-templom „nem német” (azaz észt) gyülekezetének prédikátora volt. 1527 és 1531 közt segédlelkész, 1532-től a tallinni Szentlélek-templom lelkésze volt. 1535-ben elkészítette a katekizmus észt fordítását, ezt Hanns Lufft publikálta Wittenbergben. Koell és Simon Wanradt észt és alnémet nyelven kiadott munkája az észt nyelv első fennmaradt nyomtatott emléke. A kötet feltehetőleg 120 oldalból állt, s 1500 példányban jelent meg. A Kleve-ből származott Wanradt írta meg az alnémet szöveget, illetve ő állította össze a kötetet, Koell az észt rész fordítója volt.[1] A nyomdai költségeket Johann Seelhorst tallinni városi tanácsos vállalta. A munka megjelenése után két évvel a tallinni tanács a terjesztést nyelvi hibákra hivatkozva betiltotta. A nyelvemlék ma Wanradt–Koell-katekizmus néven ismeretes. A munkából fennmaradt 11 oldalt Hellmuth Weiss balti német történész fedezte fel 1929-ben az Észt Irodalmi Társaság könyvtárában egy régi könyv kötéstáblájában. A töredékek egyike tartalmazta a munka impresszumát is: Gedrucket tho Wittemberch dorch Hans Lufft / am XXV. tage des Mantes Aust. M. D. XXXV..[2] A fennmaradt oldalak ma a tallinni városi levéltárában találhatóak. A szöveg különösen az észt nyelv története szempontjából értékes. Jegyzetek
Források
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia