Johann Crüger
Johann Crüger, eredeti nevén Jan Krygar[2] (Groß Breesen, 1598. április 19.Gergely-naptár / április 9.julián naptár – Berlin, 1662. március 5.Gergely-naptár / február 23.julián naptár[3]) szorb származású német evangélikus egyházi énekszerző. Ő szerkesztette a Praxis pietatis melica című lutheránus énekeskönyvet, amelyet a 17. században a legszélesebb körben használtak. ÉleteGroß Breesenben született (ma Guben része) Georg Krüger fogadós fiaként.[4] 1613-ig a gubeni latin iskolában tanult, ahol éneket és zenét is oktattak.[4] Tanulmányait Żaryban, Boroszlóban, majd Regensburgban folytatta; utóbbi helyen Paulus Hombergernél (1560–1634) részesült zenei képzésben.[4] 1615-ben Berlinbe utazott, ahol teológiát tanult a Zum Grauen Kloster Gimnáziumban . 1616-ban a von Blumenthal család házitanítóként alkalmazta; tanítványai közt volt Joachim Friedrich von Blumenthal . 1620-tól teológiát tanult a Wittenbergi Egyetemen , ezzel párhuzamosan magánúton folytatta zenei tanulmányait[4] Beutazta Magyar-, Morva- és Csehországot.[5] 1622-től haláláig, negyven éven keresztül a berlini Zum Grauen Kloster Gimnáziumban tanított, és a Nikolaikirche kántora volt.[4] Számos versenyművet szerzett, és számos zenepedagógiai művet írt.[4] Az 1624-ben kiadott Synopsis Musica az első rendszeres, világos összhangzattan volt Németországban.[5] 1643-ban megismerte Paul Gerhardtot, a neves egyházi dalköltőt, és több dicsőítő énekét megzenésítette. 1647-ben megjelentette a 17. század legfontosabb német lutheránus énekeskönyvetPraxis pietatis melica címen.[4] A mű Crüger életében tíz, többször módosított és bővített kiadást ért meg.[6] Dallamai a 17. században Magyarországra is eljutottak.[7] Az 1649-ben kiadott Geistlichen Kirchen-Melodien című kötet, amely a Praxis Pietatis Melica egy évvel korábban megjelent harmadik kiadásának kiegészítése volt, 161 korált tartalmaz. A kötetben legalább 20 dallam Crüger szerzeménye. A kötet egyházzenei jelentősége abban áll, hogy Crüger a többszólamú korálokat hangszeres kísérettel látta el. A jelenleg is használt német evangélikus énekeskönyv különböző regionális változataiban Crügernek legalább 18 szerzeménye szerepel, köztük a Wie soll ich dich empfangen , Lobet den Herren alle, die ihn ehren , Fröhlich soll mein Herze springen és Schmücke dich, o liebe Seele . Dalai jelen vannak a Magyarországi Evangélikus Egyház[8][9][10] és a Magyarországi Református Egyház[11] énekeskönyvében is. Családja1628-ban feleségül vette Aschenbrenner városi tanácsos özvegyét. A harmincéves háború során Crüger és családja számos nehézségen ment keresztül, beleértve az éhezést.[12] Megbetegedett bubópestisben, majdnem belehalt, és 1636-ban elvesztette feleségét és öt gyermekét. Felgyógyulva 1637-ben másodszor is megnősüét. Egy fogadós tizenhét éves lányát vette el, akitől tizennégy gyermeke született, de legtöbbjük gyermekként elhunyt.[12] Egyik mostohalánya, Anna Maria Helena Aschenbrenner[13] Michael Conrad Hirt udvari festőhöz ment feleségül, aki 1663-ban elkészítette Crüger arcképét.[4] Művei
Jegyzetek
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia