Jevfimijevi Megváltó-kolostor

A Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei világörökségi helyszín része

Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei
világörökségi helyszín része orosz szövetségi kulturális örökségi helyszín
A kolostor Uszpenszkij-temploma
Vallás	keleti ortodox kereszténység
Egyházmegye	Vlagyimir-Szuzdali egyházmegye
Építési adatok
Építése	1352
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	633-007
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV
Felvétel éve	1992
Település	Szuzdal
Elhelyezkedése
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
é. sz. 56° 25′ 59″, k. h. 40° 26′ 21″56.433055555556, 40.439166666667Koordináták: é. sz. 56° 25′ 59″, k. h. 40° 26′ 21″56.433055555556, 40.439166666667
A Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Jevfimijevi Megváltó-kolostor (Szpaszo-Jevfimijev-kolostor) az oroszországi Szuzdal legnagyobb építészeti együttese, a város északi részén, a Kamenka-folyó partján. 1352-ben alapították védelmi céllal, amikor a város megpróbált szembeszállni a Moszkvai Nagyfejedelemség növekvő hatalmával. Kezdetben Megváltó-kolostornak nevezték, a Jevfimiev nevet a kolostor első, utóbb szentté avatott apátjáról kapta. Épületei eredetileg fából készültek, ezek mára nem maradtak fenn. A ma is álló épületegyüttes III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem, IV. Iván orosz cár és tehetős bojárok adományaiból épült a 16-17. században.

Az épületegyüttes

A kolostorerődöt magas kőfal veszi körül, magassága 7,5 – 8,5 m, szélessége mintegy 6 m. 12 nagy bástyája közül a déli bejáratot védő a legmagasabb, annak idején megfigyelő pontként is szolgált.

• Szpaszo-Preobrazsenszkij-székesegyház (Úr színeváltozása székesegyház), a kolostor központi épülete. A korai szuzdali templomok hagyományos stílusának mintájára épült 1594-ben. Hétkupolás, monumentális alkotás. Kiemelkedő értékei a 17. századi két híres kosztromai mester, Gurij Nyikityin és Szila Szavin freskói. A templom mellett temették el Dmitrij Pozsarszkij herceget, a lengyelektől Moszkvát 1612-ben visszafoglaló hadvezért.
• Harangtorony a 16. századból való, a 17. században galériával építették körbe.
• Blagovescsenszkaja-templom (Angyali üdvözlet templom) a kapu fölött, (16-17. század).
• Főpapi palota a mellette álló sátortetős Uszpenszkij-templommal, (16. század).
• Nyikolszkaja-templom az ispotály épületével (1669).
• Börtönépület. II. Katalin cárnő utasítására létesítették 1766-ban. Itt végezte életét a dekabrista felkelés egyik ismert személyisége, Fjodor Sahovszkoj. Az épület
  1923–1939 között politikai foglyok börtöne volt, napjainkban kiállításnak ad helyet.
• Szerzetesi cellák. Az épület földszintje a 17. századból, többi része a 19. századból való.
• Bástyák.

A II. világháború idején

A bejárat kaputornya napjainkban

1940 közepétől a kolostor hadifogolytábor céljaira szolgált, de ekkor még üresen állt. A II. világháború idején hadifogoly tisztek „elit” tábora lett. Egy ideig itt tartották fogva Friedrich Paulus tábornagyot is,[1] a Sztálingrádot ostromló német csapatok foglyul ejtett parancsnokát. Német és olasz tiszteken kívül 161 magyar hadifogoly tiszt is a szuzdali tábor lakója volt.[2]

Román István egykori hadifogoly 1945-ben festett képei:

• 
  A kolostor udvara. Hátul a parancsnoki épület, abban volt Paulus szobája. Jobbra a „főpapi ház”, 1943-ban az olasz fogoly tisztek szállása.
• 
  Az Istenanya elszenderedése-templom refektóriuma a 16. századból. A fogolytábor idején orvosi rendelő és klubterem.
• 
  A kolostor főbejárata, 23 méter magas kaputornya.

A világörökség része

A szépen restaurált épületegyüttes jelenleg a helyi múzeum kezelésében áll, számos állandó kiállítás kapott benne otthont: Oroszországi naivfestők múzeuma, Dmitrij Pozsarszkij-múzeum, régi könyvek és ikonok kiállítása stb. A Szpaszo-Jevfimiev-kolostor a Vlagyimir és Szuzdal Fehér Műemlékei részeként 1992-ben felvették UNESCO világörökség listájára.

Jegyzetek

1. Jurij Satalov: Paulus bil uznyikom v Szuzdale. Parlamentszkaja Gazeta, 2001. július 5. (Hozzáférés: 2011. április 29.)^[halott link]
2. Varga Éva Mária doktori disszertációja: Magyar hadifoglyok és internáltak a Szovjetunióban az oroszországi levéltári források tükrében (1941–1956), 2008. (Hozzáférés: 2011. április 29.)

Források

• A Szpaszo-Jevfimijev-kolostor a Vlagyimir-Szuzdal Múzeum honlapján (ru, en)